Kubinyi András: Tanulmányok Budapest középkori történetéről I. - Várostörténeti tanulmányok 11/1. (Budapest, 2009)
A királyi székhely és a főváros - Buda, Magyarország középkori fővárosa
Buda, Magyarország középkori fővárosa 231 A „cathedra” ugyancsak jelenthet széket, trónt, sőt királyi méltóságot is, a belőle alakított melléknév pedig a „királyi székhelyhez tartozó”-t.17 18 A kiváló osztrák történész, Heinrich Koller azonban az Árpád-kori Székesfehérvárt Karoling birodalmi típusú fővárosnak tartotta, és a város jelentőségénél joggal emelte ki, hogy „Székesfehérvár bírta a királyi trónszéket és Magyarország királyainak koronázási jogát, és hogy ebben a városban volt a magyar királyok temetkezési helye”.19 Koller szerint tehát a legfontosabb épp a királyi trónus volt (vö. a fenti aacheni adattal is!). Ez önmagában nem volna érdekes, ha XXII. János pápa egy 1321-es oklevelében nem nevezné Óbudát (!)-azaz nem Budát - a király székhelyének, „locus cathedralis”-ának.20 Míg tehát a fehérvári „cathedralis” kifejezést össze lehet kötni az ottani koronázótemplomban őrzött, államjogilag döntő fontosságú királyi székkel, a „cathedra”-val, addig ez Óbuda esetében kissé problematikus, hiszen gyakorlatilag székhelyként, rezidenciaként sem működött 1321-ben. Eddig Budával kapcsolatban két - Óbudát is ide kapcsolva három - rokon értelmű, de talán árnyalatilag megkülönböztethető szóval találkoztunk: solium, sedes és cathedra. Most a legfontosabb szöveget idézzük. Ennek a jelentőségét az adja meg, hogy a budai városi tanács nevében 1498-ban kiállított oklevélben olvasható, így a budai polgárság önértékelését fejezi ki, a bő szöveg pedig jól érzékelteti, hogy lakhelyüknek fővárosi jelleget adtak. „A legmagasságosabb Isten [...] magát ezt a Buda városát, amelybe tiszteletre méltó és nevezetes fekvése és alapítása miatt Magyarország mindenkori királyai, valamint a mondott magyar királyság főpapjai, nemkevésbé bárói és tekintélyesebb nemesei és mágnásai összejönni, és általában tartózkodni szoktak, annyira kiemelte, hogy amint magát ezt a Buda várost királyi széknek és királyi trónusnak nevezik, úgy a mondott magyar királyság ugyanazon városai hozzá fordulnak és sereglenek.”21 Ez a szöveg „solium regale thronusque regius”-t említ, azaz a szintén „trónus” jelentésű solium mellett magát a trónt is megnevezi. Itt tehát egy negyedik hasonló értelmű kifejezést találunk, a „királyi” jelzőt is két külön szóval fejezve ki. Ez lehet a szokásos középkori jogi nyelv hatása: ugyanazt a kifejezést többféle megfogalmazásban használják, de lehet tudatos megkülönböztetés: például itt a „solium”, esetleg „terem”, azaz „aula”, tehát végeredményben „udvar” értelemben is szerepelhet. Ma ezt már nehéz lenne eldönteni. Az mindenesetre tény, hogy a budai tanács elsősorban két dolgot emel ki: a város a király és a nagyurak rezidenciája, valamint az összes magyarországi város vezetője, amely támogatást nyújt a hazai városi rendnek. Hozzá kell tennünk: minden jel arra utal, hogy a budai tanács ezt a szövegezést nem ekkor találta ki. Wann Pál, a budavári Nagyboldogasszony-templom plébánosa ugyanis 1497-ben két, a pápához benyújtott kérvényében - amelyekben plébániája jogait akarta kiterjesztetni - egyháza 17 Az adatokat Id : GÁRDONYI 1944. 221. p. Megjegyezzük, hogy Székesfehérvár előfordul uo. „civitas regalis sedis”-ként és „regni metropolis”-ként is. 18 Lexicon Latinitatis IL 72-73. p. 19 KOLLER 1972. 7-20. p. Az idézet: uo. 16. p. 20 Idézi: GÁRDONYI 1944. 222. p. „Veteri Bude loco videlicet cathedrali ipsius regis” (uo. 17. j ). 21 MOL Ft. Tinkovai Macskássy cs. It. 894. sz. [ma valószínűleg A 7., MOL DF 254980 ] Az arengát teljesen, a hozzátartozó oklevelet hiányosan kiadta: PESTY 1878. [III ] 124. p : „.. .altissimus Deus [...] hanc ipsam civitatem Budensem (ad quam propter honorificum et notabilem situm ac fundationem reges Hungáriáé pro tempore existentes prelatique et nichilominus barones et prestantiores dicti regni Hungáriáé nobiles et magnates convenire et communiter residere consueverunt) adeo prefecit, ut quemadmodum eadem ipsa civitas Budensis inter ceteras istius regni civitates solium regale thronusque regius appellatur, sic etiam eedem civitates dicti regni Hungáriáé ad ipsam recursum habent et confluuntur”.
