Kubinyi András: Tanulmányok Budapest középkori történetéről I. - Várostörténeti tanulmányok 11/1. (Budapest, 2009)
Helyrajz, Budapest egyes részeinek középkori helytörténete - A várnegyed és környéke középkori helyrajza
A várnegyed és környéke középkori helyrajza 21 azon utca két elnevezéséről van szó), amelyeket nyilván az itt lakó mesterekről neveztek el. Ebben a városrészben - több, úri (és nyilván vezető városi polgári) kezén levő majorságon kívül ugyanis zömmel iparosokat: csapókat, fazekasokat, kőműveseket, süveggyártókat, valamint szőlőkapásokat találunk.80 Taschental külváros legjelentősebb épülete az I. Lajos és édesanyja által 1372-ben alapított Irgalmasság anyja karmelita kolostor volt. 2002 nyarán Benda Judit a mai Kapás utca 6-12. sz. telkén találta meg a helyét.81 Emellé építtette fel a 16. század elején Olvasógyártó Mihály a Szent Anna-kápolnát. Erről forrásaink megmondják, hogy a Taschentalban állott és a Magdolna-templom plébániájához tartozott.82 Ennek alapján Taschentalnak azzal a völggyel kellett azonosnak lennie, amelyben ma a Varsányi Irén utca fut, s amelynek völgyjellege a mai sűrűn beépített formában is jól érzékelhető. Itt is főleg iparosok és kapások laktak: tudunk „Pagimenthomgyartho”-ról, salétromgyártóról, pattantyúsról, takácsról. A nyitrai püspöknek majorsága volt itt. A város harmadik plébániája és egyben a Váraljához tartozó legfontosabb városrész központja a mai Medve és Csalogány utcák szögletében az 1250-es években emelt Szent Péter mártír templom volt. Róla nevezték ezt a külvárost Szentpéternek vagy Szentpétermártírnak. Ez a terület eredetileg valószínűleg az alább tárgyalandó Felhévízhez tartozott, és Buda alapítása után csatolták az új városhoz.83 (A 14. században már emlegetett via publica, nyilvános út a mai Csalogány utca lehetett.)84 Fontosabb objektum volt ebben a külvárosban a Krisztus teste kápolna, amelyet, úgy tűnik, a kivégzettek felravatalozására használtak. Bár egyes források alapján a külső városfalon kívülre kellene helyeznünk, ám az 1441. évi határjárás alapján a Magdolna- és Szent Péter-templomok között húzott határtól jobb kézre esett.85 1 5 3 2-ben a közelében via liberat (szabad utat) emlegetnek - amely valószínűleg úgyszintén a Csalogány utcával lehet azonos -, míg nem messze tőle néhai Budai István házát nevezik meg. Ez viszont más adatok szerint az alább említendő Szénaszeren állott.86 Mindezek alapján a Krisztus teste kápolnát a mai Mária tér tájára, a domboldal egy kiugró pontjára helyezhetjük. Ez alatt - talán a Csalogány utcának a Medve utca torkolatával szemben - képzelhetjük el a Szénaszert, amely valami módon nyilván összefüggött a Búza utcával is. Tehát e térségben lehetett Buda terménypiaca. A Szénaszer eredetileg valószínűleg a Szent Péter mártír körül kialakult piac egy része lehetett, és később éppúgy összeszűkült, mint a két várbeli templom körüliek. Az itteni piac a 16. század elején Kisvásár néven fordul elő. Könnyen lehet, hogy ez volt a 15. században említett Fleek, később Csörgő utca. A Fleek utcában állott ugyanis a Csorgókút,87 márpedig kutat álta-80 Vö. MÓL DL 19072. és 19073.; Erdödy cs. galgóci It. Lad. 37. Fasc. 1. no 12. (Letét a bécsi Haus-, Hof- und Staatsarchivban = Mályusz Elemér regesztái a BTM-ben, Kisalakú 1140. sz.) [HHStA Erdödy D 908] 81 MonVesp II. 208. p ; Minden jel szerint azonos a budai Három Mária-kolostorral is, amelyet először 1412-ben említenek. MÓL Dl 9927. BENDA 2003. 82 KNAUZ 1863b. 146-148. p. 83 KUBINYI 1965b. 138. és 147. p. 84 MÓL DL 87195. 85 1351-1358 közt alapíthatta I. Lajos király: MonVesp II. 140. p ; Ld. 4. j ; vö. még GÁRDONYI 1936. 72. p 86 MZsO IX. 89. p. 87 In platea Fleek prope fontem Chorgo: MOL DL 17323. (1472) A házról, amely eredetileg egy szíjgyártóé, majd köznemeseké, végül Nagylucsei (a későbbi kincstartó) családjáé lett, és amelyhez istálló, udvar és kiskert is tartozott, ld. még: MÓL DL 17500. A ház szomszédságában egy puskamüves (bombardista) és egy vászonkészítő (linifex) lakott. A Csorgókút mellett, ill. a Csorgó utcában a tizedlajstromok szép számban sorolnak fel lakókat,
