Kubinyi András: Tanulmányok Budapest középkori történetéről I. - Várostörténeti tanulmányok 11/1. (Budapest, 2009)
Helyrajz, Budapest egyes részeinek középkori helytörténete - Gercse. Egy Buda melletti késő-középkori kisnemesi falu és lakói
Gercse 215 az is, hogy nem sokkal megözvegyülése után sor került újabb frigyére. Ami eltér, az az elég gyakori házasodási kapcsolat a budai külvárosi polgárokkal, ez viszont a falu földrajzi helyzetéből következik. A gercsei nemesek alacsony társadalmi súlyát mutatja, hogy polgári házastársaik nem tartoztak a főváros gazdag rétegéhez, hanem külvárosiak voltak, tehát szegényebbek. Ugyancsak nincs arra adatunk, hogy familiárisként helyezkedtek volna el.41 Ez talán azzal magyarázható, hogy a környéken az óbudai királynéi uradalmon és néhány egyházi középbirtokon kívül jelentősebb birtok nem volt. Beházasodott familiáris viszont lehetett a faluban: 1512-ben nemes Gercsei Porkoláb Lukács 12 forintért adta zálogba gercsei nemesi kúriáját Leány Péternek, Bálintnak és Albertnek.42 Porkoláb feltehetően várnagy lehetett valahol, és talán házasság révén jutott Gercsére. Az viszont tökéletesen megfelel a vízközi analógiának, hogy a határ dűlőkre tagozódott, ezek pedig igen apró parcellákra osztódtak.43 A dűlök és az ott elidegenített parcellák a következők. Szántóföldek: Dobosoldala, két hold, egy hozzá tartozó erdőrészlettel.44 Kaptharalya, két hold.45 Kerthfely, egy hold, egy ugyanott levő Monyaros nevű ligettel.46 Monyorokerekfewlde, hat hold.47 Zederyes, három hold két tagban. (Ugyanehhez az adásvételhez tartozik egy dűlőt nem említő adat: egy hold szántó néhai Búza Benedek kertje alatt.)48 49 Zylwas, két hold.46 Thwzokosfelde, 4 hold.50 Szőlők: Bereknye Mezew hegy.51 Parlagos nevű elpusztult szőlő.52 Erdők: Chordaiaro (Chordayaro).53 Holczar.54 Két Nylas-nak nevezett erdő, egy Kallaskewzy, a másik Wasasaghallya helyen.55 A Dobosoldala szántó melletti erdőt már említettem. Az adatokból kiderül, hogy a házakhoz kertek csatlakoztak, azok mögött pedig szántóföld terült el, amely nem mindig volt a kert gazdájáé. (Nyilván valamikor eladták.) Gyümölcsökre utalnak dűlőnevek. A Csordajáró erdő az állattenyésztést bizonyítja. Érdekes az egyik erdő Holczar neve, ami nyilvánvalóan a német Holz szóból ered, ami a közeli, részben német lakosságú Buda miatt meg is magyarázható. A Nyilas nevű erdők arra utalnak, hogy eredetileg felosztották az erdőparcellákat is, ekkor azonban már magántulajdonba estek. Gercse határa igen szűk volt Óbuda, Óbudaörs (ami a Hármashatár-hegy táján volt), Hidegkút és a nyéki királyi vadaskert között. Itt kellett megélni kb. félszáz háztartásnak, ami nehezen érthető, hogy hogyan sikerült. Nem zárható ki, hogy egyesek munkát vállaltak a két közeli városban, Budán és Óbudán. Feltűnően sokszor fordulnak elő azonban gercsei nemesek 41 FÜGEDl 1992b. 229-234. p.; NEUMANN 2002. 439-442. p. 42 Prot. Búd. 289. p. 43 Neumann 2002.429. p. 44 Prot. Búd. 532-533. p. 1520-ban Veres Benedek zálogosítja el Henci Miklósnak. 45 Uo. 532-533. p. 1520-ban Veres Benedek zálogosítja el Henci Miklósnak. 4’ Ld. az előző jegyzetet. 46 Uo. 532-533. p. 1520-ban Veres Benedek zálogosítja el Henci Miklósnak. 4’ Ld. az előző jegyzetet. 47 Uo. 332-333. p. 1515-ben Bádi Mihály eladja Leány Péter, Bálint és Albertnek. 48 Uo. 469-469a. p 1518-ban Henci Miklós és fia, Máté lemond róla a pálosok javára. (Ez a Csama-birtok része.) 49 Uo. 469-469a. p. 1518[-ban] Henci Miklós és lia, Máté lemondott róla a pálosokjavára. (Ez a Csama-birtok része.) 50 Ld. fent, 45. j. 51 Prot. Búd. 476. p A pálosok 1519-ben 50 forintért eladják Farkas András és Sebestyén Mátyás gercsei nemeseknek. 52 Ld. fent, 49. j. 53 Ld. fent, 48. j. és 49. j. (Ugyanazon erdőben két parcella.) 54 Ld. fent, 49. j. 55 Prot. Búd. 459—460. p. 1518-ban nemes Gercsei Galya János és Bernât zálogba adják nemes Boldogasszonyfalvi Tóth Gáspárnak.
