Kubinyi András: Tanulmányok Budapest középkori történetéről I. - Várostörténeti tanulmányok 11/1. (Budapest, 2009)
Helyrajz, Budapest egyes részeinek középkori helytörténete - A várnegyed és környéke középkori helyrajza
A vámegyed és környéke középkori helyrajza 19 A középkor végén mindenesetre már egész más volt a helyzet. A mai Hess András tér nyugati házsorát Ötvös utcának hívták, és ha a háztulajdonosok között találunk is egy-két nagyurat,62 63 legtöbbjük polgárok, kivált ötvösök közül került ki. Bérházra nemigen találunk adatot. Még egy — éspedig jelentős - térről kell megemlékeznünk, a Szombathelyt, Szombatpiacról, amely (a mai Bécsi kapu tér és Kapisztrán tér közvetlen környékét és az őket összekötő utcákat foglalta magába). Az előbb felsorolt négy - a Mindszent, az Olasz, Szent Pál (Középső) és Zsidó - utca ebbe torkollott. Nevét - akárcsak a Szombat kapu (ma Bécsi kapu) - a szombati hetipiacról kapta. Központját a magyarok plébániatemploma, a Magdolna-templom alkotta. Eredetileg valóban szombatonként tartottak itt hetipiacot. Ebből, valamint abból a tényből, hogy a templomot az 1250-es években a külvárosi lakosok alapították, arra lehet következtetni, hogy a Várhegy középső részétől eltérő időben és máshonnan (esetleg korábban) népesült be, mégpedig magyarokkal.6j (Később pénteken tartottak itt piacokat.)64 A piactér határa délen kb. a mai Kard utca déli házsora lehetett. A 16. század elején, amikor — akárcsak a Szent György piac - ez a tér is összeszűkült az oda épített házak miatt, illetve utcákra szakadt, az előbb említett utca külön nevet kapott. A tejeskofák után Tejszemek vagy Tej utcának hívták.65 A templom körül a magyar mészárosok bódéi álltak.66 (A német mészárosok a Szent György piacon árultak.) A téren közkút is működött,67 a templom mellett kell keresnünk a plébánia iskoláját is. A szombathelyi háztulajdonosok között találunk ugyan tekintélyes urakat is,68 ez a városrész mégis elsősorban polgári jellegű volt. Az 1440 után bíróságot viselt legtekintélyesebb magyar városi vezetők közül többen laktak itt,69 de a kézművesek is viszonylag nagy számban éltek errefelé. Különösen sok köztük a pintér.70 A Magdolna-templom környékén több bérházat (így például az erdélyi vajdáét) tudunk kimutatni.71 A várhegyi utcahálózat leírásának végére értünk. Megállapíthatjuk, hogy a Magdolna-templom plébániakörzetének képe valamelyest eltér a Várhegy déli és középső részétől. Nem lehet például véletlen, hogy bérházak összehasonlíthatatlanul nagyobb számban találhatók itt, az északi részen, mint másutt. A mai Szentháromság utcától délre lényegében csak a középületekben találunk bérlőket: a Szent György-templom „plébániáján”, a város konyhájának házában, a mészároscéh házában és a temetőben álló harangozóházban. Egyébként az olyan házakat, amelyekben bérlők is laktak, a gazdagabb polgárokon kívül elsősorban az egyházi testületek birtokolták, amelyek a maguk számára legfeljebb egy-két helyiséget tartottak 62 Pl. az a ház, amely többek között (Karai) László budai prépost, Kubinyi László deák budavári udvarbíró, majd Kétházi Pál esztergomi préposté volt. Pataki 1950. 288. p. 35. j 63 Vö. KUBINYI 1965b. 138-141. p. és az ott idézett források és irodalom. 64 MOLLAY 1959. 137. p. 65 MÓL DL 18468. és 18469. 66 MÓL DL 63618.; Mészáros Benedek mester pedig a Magdolna-templom közelében lakott (1505): Budai bortizedjegyzék 1505. 69. tétel. 67 Pintér István in Zombathel prope fontem lakott: Budai bortizedjegyzék 1505. 358. tétel. 68 Pataki 1950.292. p. 61. j. és 293. p. 76. j. (pl. aPerényiek, Bátoriak, Czoborok, Bornemissza János alkincstartó, valamint egyháziak, így a zágrábi püspökség). 69 Pl. Vitripar (Üveggyártó) Máté: Zágr. érs. It. Priv. 39. [MOL DF 252007]; Ádám Gergely: MÓL DL 59991. 70 Ld. 67. j. 71 Ez sarokház lehetett, mert egyszer in domo wayuode in Zombathel, kétszer in piatea Óla: néven fordul elő.
