Kubinyi András: Tanulmányok Budapest középkori történetéről I. - Várostörténeti tanulmányok 11/1. (Budapest, 2009)
Helyrajz, Budapest egyes részeinek középkori helytörténete - Budafelhévíz topográfiája és gazdaság fejlődése
Budafelhévíz topográfiája és gazdasági fejlődése 169 bánosa nem nyugodott bele, és ezért a másik két plébános még ugyanebben az évben - de már Bornemisza (Onwein) Péter bíróságában tiltakozott a városi tanács előtt, és közjegyzővel átíratta a királyi oklevelet. A jelek szerint-bár német bírája volt a városnak-a tanács nemaMária-templom oldalán foglalt állást: az oklevél átírás alkalmával jelen volt a teljes tanács, a viszályról pedig több adatunk nincs.423 A német és magyar, vagy helyesebben a Nagyboldogasszony-templom körzetében lakó posztónyíró és a többi templom körzetében lakó egyéb patríciusi csoportok kompromisszuma következtében már nem volt érdeke egyik csoportnak sem a lényegtelen plébánia-per kiélezése. Különben is a tanácsban a „német” communitas részéről már külvárosi mészárosmester is helyet foglalt, tehát a régi patriciátus már a paritas kedvezményében sem részesült. Az 1441^42-es tanácsban ülő két „iparos”, egy mészáros és egy szűcs,424 jelenléte újabb problémákat vet fel. A szűcsök már a legtisztább patrícius-városuralom idején is rendelkeztek tanácstagsággal,425 míg a mészárosok a jelek szerint szarvasmarhával és állatbőrökkel kereskedelmet is folytattak.426 Mindezek a tanácsban helyetfoglaló „iparosok”, mégha egyesek céhszerü keretekben dolgoztak is, nem annyira a céhpolgárság képviselőinek, mint inkább a középrétegekből a patriciátusba emelkedő homo novusoknak tekinthetők. 1439 előtt és után az ismert esküdtek között nagyjában egyforma alacsony számban találunk iparos neveket. Azok az iparágak, amelyeknek képviselői kimutathatóan bejutottak a tanácsba, vagy olyan mesterségek voltak, amelyek közel állottak a kereskedelemhez, egyes tagjai tehát már csak elvétve iparűzéssel, inkább iparcikkek kereskedelmével foglalkoztak,427 vagy pedig olyanok, amelyek ipari eredetű 423 Plébániahatárper: [Észt. pr. Lt ] Arch. eccl. vet. 46. [MOL DF 249009.] Ld. még MÁLYUSZ 1963. 163. p. skk. 424 A magyarok közül Benedek szűcs és a németek közül Hertauff János mészáros. Benedek szűcs az 1446-47-es bírói évben is esküdt, és olyan formában szerepel, ami teljesen patríciusjellegre utal. Mikolai István deák budai bíró és a tanács 1446. augusztus 10-i oklevelében (Apothecarius István relatiója!) dominus Benedictus pellifex városi esküdt és Stephanus litteratus Armenus vocatus (később Buda magyar részről többszörös bírája, ld. K.UBINYI 1963a. 224. p. 155. j.) mint a ferencesek Szent János-kolostorának rectores seu vitricijei tűnnek fel (MÓL DL 93040 ). Ha tehát a város egyik legjelentősebb kolostorának anyagi gondnokságával egy szűcsöt bíznak meg (együtt egy nagykereskedő patríciussal), az nem középpolgár, hanem maga is patrícius. A szűcsök közül Gergely 1462/63-tól 1480/81 -ig mutatható ki még állandóan a tanácsban. Hertauff mészáros volt, és háza a külvárosban állott a mészárosok utcájában. 1458. május 28.: P X. 663-664. (ekkor is városi esküdt). Igen gyakran szerepel a tanácstagok között, utolsó adat rá 1465. április 13.: MÓL DL 16188-89. 425 Jacobus longus pellifex 1370-tol mutatható ki éveken keresztül a város vezetőségében: MÓL DL 5865. Egy Balázs nevű szűcs 1426/27-ben városi esküdt: 1427. március 23. MÓL Ft. Pannonhalmi kvt. o. lt. 56. [MOL DF 274148.; BTOEIII/1. 118-119. p.] 426 Szűcs mutatta ki, hogy a soproni Agendorfer Mihály mészáros rendszeresen űzött marhakereskedelmet (Szűcs 1955. 59. p.). A budai német mészároscéh (a külvárosban!) úgy látszik, állatbőr-kereskedelemmel foglalkozott. (Mészáros-céhkönyv 27'. Az adatra Baraczka István levéltárvezető hívta fel figyelmünket.) Mészárosokat találunk marhakereskedőként Székesfehérvárott (ahol egy mészáros-marhakereskedő városbíró is lett), sőt Nyugaton is: Zürichben és Nürnbergben. SZÉKELY 1961. 321-322. p. A budai tanácsban Hertauff óta rendszeresen képviselve volt a mészároscéh, szinte az egyetlen céh, ahol valóban rendszeres képviseletről beszélhetünk. Meyxner Tamás 1478/79: 1478. július 1.: a városi tanács oklevelet állít ki egy Olasz utcai házról Gergely szűcs és Meyxner Tamás relatiójára. MÓL Ft. Egri kpt. m. lt. Nr. 29. Fasc. 4-5. nr. 1. [ma valószínűleg 29. 5. 1., MÓL DF 210729 ] Meyxner még 1503-ban is kapcsolatban áll a mészároscéhhel, pedig mészárszékét időközben úgy látszik, már eladta: Mészáros-céhkönyv 27'. Mészáros utcai házát már bérbe adta. Schaur Tamás esküdt 1501/02-től: 1502. március 22.: MÓL DL 46582., 1503/04.: 1504. március 17.: MÓL DL 46663. Ugyanakkor nem lép ki a céhből, és rendesen fizeti mészárszéke után ajárulékokat: Mészáros-céhkönyv: 1500: 16'., 1501: 19'. stb. 427 Ilyenek voltak a már említett szűcsök mellett a szabók. Péter szabó az 1377/78-as bírói évben, MÓL DL 74836., míg Jakab az 1409/10-es évben városi esküdt. ZsO II/2. 6943. sz. 1439 után pedig Zabó János az 1523/24-es év
