Kubinyi András: Tanulmányok Budapest középkori történetéről I. - Várostörténeti tanulmányok 11/1. (Budapest, 2009)
Helyrajz, Budapest egyes részeinek középkori helytörténete - A várnegyed és környéke középkori helyrajza
A várnegyed és környéke középkori helyrajza 15 zatos épület lehetett: részben a mai Tárnok, részben a mai Úri utcára nézett.10 11 A Piactér déli harmadában épült a Szent György-templom, amelyet I. Lajos király alapított." Erről nevezték a tér déli részét (a mai Dísz teret) Szent György piacának. A régi piac északi része, a mai Úri utca déli szakasza a Német, Posztómetö és Nyíró utcaneveket viselte, azaz a város vezetésében hosszú ideig a domináns szerepet betöltő német posztókereskedök lakóhelye volt.12 A vele párhuzamos Patikárusok sora (mai Tárnok utca) szintén az egykori Piactér része volt, és jobban meg is őrizte a piac jellegét.13 Főleg itt és a Szent György piacon állottak árusítóbódék: a zsemlyésszék,14 15 16 17 a mészárszékek, valamint a gyümölcsös-, tyúkos-, káposztáskofák, a vad- és sóárusítók helyei, végül volt itt egy városi (köz)konyha (zu der alten kuchen) is. A piac egyes részeit ezért - az itt árusítókról - külön névvel is nevezték: például Tikvásár, illetve Tikszer vagy Káposztapiac.'’’ A Szent György piac délnyugati végét K isv ás árnak,'b nyugati oldalát- a 16. században - Keddhelynek,17 és északi részét talán Kalmár utcának hívták.18 19 Valahol itt kell keresnünk a szerdai piacok helyét, a Szerda(helye)t'q is. A Piactér és környéke 1529-ig „német kézen” maradt, nem volt ritka azonban nagyurak tulajdonában lévő, valamint — mint másutt is a városban - olyan épület sem, amelynek polgári birtokosa járadékkal tartozott valamely egyházi testületnek. Laktak itt iparosok is, főleg szabók és szűcsök - tehát a jövedelmezőbb iparágak képviselői -, de tudunk vargáról, sarkantyúgyártóról, kötélverőről, valamint több fémipari szakma művelőjéről is.20 Bérház jellegű épületre itt alig van adat. A Piactér északkeleti oldalán állott a Nagyboldogasszony-temploni, mellette temetője, amely a városfalon kívülre, a mai Hunyadi János út felé is kiterjedhetett. A temetőben állott mint temetőkápolna a Szent Mihály-templom és a városi vezetőréteghez tartozó Ulving család által 1334-ben alapított Szent László-kápolna.21 Több olyan házról tudunk, amely úgyszintén a temető területén állott. így a harangozóházról, de polgári, sőt középnemesi tulajdonban levőkről is; ilyen volt például Putnoki Zsigmond alkincstartó, majd Amadé István háza.22 Meglehet, e temetői házak egy része már a (mai Hunyadi János útra kifutó) hegyoldalba épült. 10 Egyfelől: egy 16. század közepi adat szerint a törökök istállót építettek a Fugger-ház és a Tanácsház közti térségbe: Dernschwam 271. p A Fugger-ház pedig a Szent György tér nyugati oldalán állott: RATKOS 1957. 463. p. Másfelől: az esztergomi káptalan járadékot élvezett egy ház után, amely a Patikárusok során (ma: Tárnok utca), a Tanácsházzal szemben állott: K.OLLÁNYI 1901.256. p. 11 1371: MonVesp II. 203. p.; MÓL DL 5919. 12 Pataki 1950. 241-251. és 270-271. p. 13 Pataki V[idor] „boltosok, fűszeresek sorának” nevezi (Pataki 1950.249-251. p.), ami nem fejezi ki egész pontosan a középkori patikárusok hivatását. Vö. K.UBINYI 1970c. 14 MÓL DL 17675.; Észt. kpt m. It. Lad. 72. Fase. 1. no 5. Erre vonatkozólag a tizedlajstromok is nyújtanak adatokat. (Az, ahol a szövegben előadottakhoz nem csatlakozik jegyzet, a forrásadat az alábbiakban közölt tizedjegyzékek mutatói alapján kereshető vissza.) 15 MOLLAY 1959. 114-116., 146. és 153. p. 16 in Kysvasar: Budai bortizedjegyzék 1505. 17 1532: MZsO IX. 89. p 18 Említése (1511): Pozsony v. It. oki. 5288. sz. (MOL DF 243332) A kalmárokra, latinul institorokra utal az inter institas kifejezés, ami a Szent György-templomnál levő részt illette: Madzsar 1918 57. p. 19 Az előző j.-ben inter institas helymegjelöléssel említett ház Königsfelder-Farkas Miklósé volt. 20 PATAKI 1950 241-251. p. és a hozzá tartozó j.-ek 21 ZOLNAY 1964. 375-388. p. 22 MÓL DL 90430.
