Kubinyi András: Tanulmányok Budapest középkori történetéről I. - Várostörténeti tanulmányok 11/1. (Budapest, 2009)
Helyrajz, Budapest egyes részeinek középkori helytörténete - Budafelhévíz topográfiája és gazdaság fejlődése
Budafelhévíz topográfiája és gazdasági fejlődése 149 fejezik ki. Ugyanezek az oklevelek a malmokat többnyire egyszerűen „Buda” helynévvel lokalizálják.285 286 287 A 15. században hasonló a helyzet. Egy 1438. március 27-i oklevélben elpusztult malmok helyét „a superiori parte earundem Calidarum aquarum a parte videlicet ecclesie seu domus hospitalis Sancti Spiritus” adják meg.288 Újból van adatunk, amely a malmokat az ispotály közelében (prope) helyezi el.289 Egy 1459. június 7-i oklevélben azt olvassuk, hogy az óbudai apácák elfoglalták az ispotály malmát „iuxta vineam eorum prope eandem domum hospitalem”.290 Egy 1494. szeptember 12-én kelt oklevél szerint az ispotály egyik hidegforrása „in luminascentiis dicti hospitalis Sancti Spiritus” tör elő.291 1510. március 19-én Perényi Imre nádor a Malomtó helyét a Szentlélek-ispotály alatt jelöli meg. („Receptaculum illud aquarum calidarum seu lacus ille in Superioribus calidis aquis Budensibus infra scilicet hospitalem ecclesiam Sancti Spiritus.”292 1 51 1. március 19-én ugyanez a nádor azt írja, hogy a Malomtó gátja az ispotály kertje alatt van: „infra ortum hospitalis Sancti Spiritus ac penes repleturam sive aggerem cuiusdam piscine sive lacus aquam calidam in se continentem”.293 Ezekhez az adatokhoz két irodalmi utalást fűzhetünk: Oláh Miklós a Szentlélek-ispotályt oda helyezi „in quo thermae salubres erumpunt”,294 295 Wernher György viszont úgy tudja, hogy a hévízi fürdők egy részét kórháziaknak nevezik a közeli ispotályról.293 Ezen adatok alapján nagyjából pontosan meg tudjuk határozni az ispotály helyét. Az adatok egybehangzóan a hévízfőnél, a Malomtó felett, ott, ahol a meleg vizek előtörnek, helyezik el. Ezek szerint csak a Malomtó oldalában épülhetett fel, részben a hegyoldalra támaszkodva. Közvetlenül a tó felett nem lehetett, mert itt nagyon meredek a hegyoldal. Valószínűleg a tó és az ispotály között terült el szőlőjük, illetve kertjük.296 Bár a malmokat (és az ispotályt is) gyakran Buda város területére helyezik, az a tény, hogy első helyrajzi adatunk a szomszédos malmot királyinak, és a szentjakabfalvai királyi birtokhoz tartozónak mondja, azt jelentheti csak, hogy az ispotály maga is királyi területen épült, feltehetően királyi alapításként. Az ispotály azonban igen korán, legkésőbb a 15. század elején Buda város kegyurasága alá került. Európa-szerte ez volt a fejlődés útja. Igaz, az ispotályokat a felebaráti szeretet gyakorlására kezdetben az egyházak alapították, és egyházias jellegüket akkor is megtartották, ha maga az alapító világi volt. Az ispotályokban működő szerzetesrendek vagy esetleg világi papok is, igen magas fokú egyházi exemptióval rendelkeztek. Az ispotály papja olykor plébánosi jogkört is kapott.297 A városi ispotályok fejlődését elősegítette, hogy tekintélyes birtokaik vol285 1365. március 21.: MÓL DL 5385. 286 1390: MÓL DL 7564. [BTOE 1II/1. 38-39. p] 287 1364: MÓL DL 5289.; 1367: MÓL DL 5366. stb. 288 MÓL DL 13164, [BTOE III/2. 298. p] 289 MÓL DL 13441. (1439) [BTOE III/2. 320. p.]; 1452: MÓL DL 14517. stb. 290 MÓL DL 15366. 291 MÓL DL 20213. 292 MÓL DL 26131. 293 MÓL DL 22131. (vö. MÓL DL 22136., 22132. stb.) 294 Oláh Miklós 10. p. 295 Wernher 848-849. p 296 ZOLNAY L. egy kéziratos tanulmányában foglalkozik az ispotály helyével. Megcáfolja azokat az irodalomban több helyen található feltevéseket, amelyek szerint a Szentlélek-ispotály Óbuda felett lett volna. (Ezt azonban már Gárdonyi Albert helyesen látta: GÁRDONYI 1945b. 583. p.) Zolnay szerint az ispotály a mai Lukács-fürdő helyén állott Császármalommal lenne azonos. Ez a feltevés azonban ellentétben áll okleveles adatainkkal. 297 Feine 1954. 372. p.; Plöchl 1955.11. 154. p.
