Kubinyi András: Tanulmányok Budapest középkori történetéről I. - Várostörténeti tanulmányok 11/1. (Budapest, 2009)
Helyrajz, Budapest egyes részeinek középkori helytörténete - Budafelhévíz topográfiája és gazdaság fejlődése
Budafelhévíz topográfiája és gazdasági fejlődése 145 A szigeti apácák birtokai A IV. Béla által a Nyulak szigetén alapított apácakolostor az utolsó Árpádok alatt igen jelentős birtokadományokban részesült. Elmondottuk már, hogy Felhévízen megszerezték a királyi kúriát, és egyéb adományokat is nyertek. Különös azonban, hogy a 13. században kapott javaiknak egy része többet nem szerepel az oklevelekben. Ez a hévízi hajósok esetében érthető, az apácák nyilván áttelepítették őket Jenőre. A magtalanul elhalt hévízi Teku házát a király az apácáknak adományozta ugyan, ez a ház azonban a jelek szerint azzal azonos, amelyet Kezu-i Simon vett meg Teku unokaöccsétől, Istvántól, és amely, mint láttuk, a szepesi prépostság birtokába jutott.247 Különös azonban, hogy bár 1277-ben a király három unciafizető hévízi emberét adományozta az apácáknak, amely adományt még ugyanebben az évben a királyné is megerősített (az unciafízetőket félfertófizetőknek nevezve), sőt még két vinidator adományozásával is bővített,248 249 mégis amikor ugyanebben az évben, április 26-án kiegyeztek az apácák a keresztesekkel a birtokjog tárgyában, csak nyolc conditionarius-telekről van szó. Bár az egyezségben a telkek volt és jelenlegi birtokosait is felsorolják, az ebben az évben adományozott személyek közül egyedül Chudur lehet azonos a királynéi oklevélben említett Chydurral, annak ellenére, hogy az egyezmény szerint Chudur kúriája jelenleg üres.247 Az is furcsa, hogy ez alkalommal két felhévízi királyi conditionarius kijelenti, hogy több conditionarius-telek nincs Felhévízen. (Megjegyezzük, hogy e két személy közül csak az egyik neve szerepel a nyolc között.) Mi a helyzet akkor a többi, 1277-ben adományozottal? Talán az adományokban felsorolt többi személy igazolta szabadságát, vagy megszökött, és mivel személyüket adományozták, a használatukra adott föld nem jutott az apácák birtokába. Ugyanígy nincs szó a továbbiakban Erős fia Fekete Miklós comes hévízi palotájáról, melyet az szintén az apácákra hagyott.250 Kétségtelen ugyanis, hogy a 14. századtól kezdve az apácák csak az 1277-es egyezményben felsorolt nyolc kúriát és a királyi kúriát birtokolták,251 ha nem számítjuk a vám- és révjövedelmeket, továbbá a még ismertetendő malmokat és fürdőt.252 Az 1277-es egyezményben és az azt megerősítő 1347-es megegyezésben biztosították maguknak a nyolc telek feletti földesúri és ítélkezési jogot, a szentszéki bíráskodás kivételével. Dézsmamentességgel is rendelkeztek. Eredetileg itt élő népeik különféle szolgáltatásokkal terhelt conditionariusok voltak. Bár az 1277-ben említett félfertófizetőkre és vinidatorokra nincs több adatunk,253 fel kell tételeznünk, hogy a nyolc conditionarius-kúrián is ilyen népek éltek. A félfertófízetők nyilván csak pénzjáradékkal tartozó, a hospesi állapotot megközelítő népek lehettek. A vinidatorok említése a Hévíz körüli nagy szőlőtermelést igazolja. Később kialakulván az egységes jobbágyság, az apácák népei a földesúri taxán vagy censuson kívül Szent Mihálykor, karácsonykor és húsvétkor fizetendő ajándékokra voltak még kötelezve.254 247 1276. június 3.: BTOEI. 156—157. p.; 1286: uo. 225-227. p. 248 (1277) január 20.: uo. 163. p; 1277. május 6.: uo. 164-165. p. 249 1277. április 26.: uo. 163-164. p. 250 1291: uo. 277-278 p.; 1294: uo. 286. p. (1295): uo. 289-290. p. 251 1347. március 14.: MonStrig III. 622-624. p.; 1432. április 25.: MÓL DL 12452. [BTOE III/2. 177-178. p.] 252 Kisebb földadományban részesülnek 1337-ben: hévízi palotájuk (a régi királyi kúria) mellett üres királynéi telket kapnak AO III 325 p 253 Vinidatorokra Id. LEDERER 1959. 169. p. skk. 254 Ld. a 251. j-ben idézett 1432-es oklevelet.
