Kubinyi András: Tanulmányok Budapest középkori történetéről I. - Várostörténeti tanulmányok 11/1. (Budapest, 2009)
Helyrajz, Budapest egyes részeinek középkori helytörténete - Budafelhévíz topográfiája és gazdaság fejlődése
Budafelhévíz topográfiája és gazdasági fejlődése 141 nokrendi alapítás következménye, a pápa meg akarta akadályozni, hogy a kanonokok világi hatalom alá kerüljenek. A világi elöljárókon a lovagokat kell értenünk. A szentkirályi konvent tehát a rend papi és nem lovagi tagjainak irányítása alá került. Ezt Hévízen is ki tudjuk mutatni. 1276-ban a hévízi konvent három tagja, Péter prior, Nyitrai Márton scolasticus és Domonkos pap tolmácsoltak Margit szentté avatási perében, tehát tudtak latinul. A jegyzőkönyv meg is jegyezi, hogy Péter prior úr presbiter.208 Hiteleshelyi működésében is papok jártak el209 (93. ábra). A konvent helyzetében lényeges változás következett be a 14. század közepén, amikor elvesztették hiteleshelyi jogaikat. Nemcsak a hévízi, hanem a szentkirályi anyaház is így járt.210 Ezáltal legfontosabb jövedelemforrásukat, de leglényegesebb feladatkörüket is elvesztették. Nem véletlen, hogy a király által elkobzott hiteles pecsétjüket és ezáltal hiteleshelyi jogaikat pápai segítséggel próbálták visszaszerezni,2" ez azonban a jelek szerint nem sikerült. A konventek hanyatlásához hozzájárult, hogy az uralkodó a 14. század közepétől a magisteri javadalmat (a cruciferatust) többnyire nem rendtagoknak, hanem püspököknek, udvari embereinek kezdte adományozni.212 213 Az 1440-es években a kereszteskonventeket, amelyeket ekkor már Buda közelsége miatt Hévízről kormányoztak udvari főember commendatorai, hivatalosan is megszüntették, és helyettük Felhévízen társaskáptalant szerveztek. Zeleméri Miklós, a cruciferatus utolsó magistère kérte a pápától a társaskáptalanná való alakítást, azzal, hogy a szentkirályi és a szintén esztergomi Szent Lázár-javadalmakat kapcsolják hozzá. Ez meg is történt.211 A prépostsági korszakban azonban az eddigi gyakorlat folytatódott. Ritkán töltötték be a préposti tisztet, javadalmát pedig magas egyházi rangot viselő állami főtisztviselők, mintegy fizetéskiegészítésként élvezték, mint a prépostság kormányzói. így: Miklós nyitrai püspök,214 208 1276: MonVesp I. 180., 274., 275., 301., 318„ 322., 331., 353., 354., 371., 372., 378. p. Bonyodalmat okoz, hogy Péter priort és társait minden említéskor egy más adatokból nem ismert Szent Kereszt-egyház kereszteseinek nevezik. (Pl. 1276. szeptember 2.: „Presbyter Petrus, prior ecclesie sancte crucis de ordine cruce signatorum” [uo. 180. p.] 1276. augusztus 8.: „Dominus Petrus [prior] et rector monasterii sancte crucis de ordine signatorum [!] et Martinus de Nitra.scholasticus predicti monasterii”, uo. 274. p.) Egy adatnál ezt az egyházat de Buda veteri névvel illetik (uo. 318. p.) annak ellenére, hogy a jegyzőkönyv Hévizet máshol Budához tartozónak mondja. (1276. július 28. uo. 295. p.: „Petrus filius Paus de calida aqua de Buda.”) Óbudán viszont nincs sehol nyom a keresztesrendi Szentkereszt-monostorra. (Vö. Bartfai Szabó 1935.) De fel kell-e okvetlenül tételeznünk ezekből az adatokból, hogy Felhévízen egy Szentkereszt-monostor állott volna? Az egyháznak patrociniuma, a templom címe kapcsolatban áll azzal a szenttel vagy szent titokkal (pl. szentháromság vagy szent kereszt), akinek vagy amelynek a tiszteletére szentelték fél a templomot. (SCHWARTZ 1933. 185. p.) Ha azonban a templomot több titulusra szentelték fel, akkor valamelyiket kiemelik, azonban olykor, jogosan a többi közül egy másik nevén is nevezik. Erre több példát hoz fel KUMOROVITZ 1963a. 148. p. 198. j. (Idéz itt egy különös esetet, amikor egy kápolnát több mint tíz titulusra szentelnek fel, mégsem azokról, hanem egy később odakerült ereklyéről nevezik el.) Tehát a szent kereszt vagy második titulusa volt a Szentháromság-egyháznak, vagy pedig időközben odakerült egy szent kereszt ereklye. Lehet, hogy mind a két eset fennforog. A valószínűbb a második, ugyanis a Szentháromság-templomban a 16. század elején volt egy szent kereszt tiszteletére alapított oltárigazgatóság, ami azt jelenti, hogy a templomban Szentkereszt-oltárnak és így valószínűleg ereklyének is kellett lennie. (1521: Prot. Búd. 585-586. p.) 209 1315. december 20.: a hiteleshely kiküldte Clementem presbiterum ecclesie nostre. MonStrig II. 716. p. 210 Reiszig E. téved, amikor azt állítja, hogy a 14. században majd minden évből fennmaradt hiteleshelyi kiadványa. Csak a század közepéig áll ez fenn (REISZIG 1925-28. II. 19. p.). 211 1372. november 25.: THE1NER 1859-60. II. 126-127. p. 212 Névsorukat ld. REISZIG 1925-28. II. 30-31., 56-57. p. 213 Némethy László még csak annyit sejtett (NÉMETHY 1883. 14. p.), hogy ez 1439-57. között következett be. Reiszig E. bizonyította be a fentieket (REISZIG 1925-28. II. 24. p.). 214 1452. február 23.: MÓL DL 14517.; 1455. június 20. MÓL DL 14966.
