Kubinyi András: Tanulmányok Budapest középkori történetéről I. - Várostörténeti tanulmányok 11/1. (Budapest, 2009)
Helyrajz, Budapest egyes részeinek középkori helytörténete - Budafelhévíz topográfiája és gazdaság fejlődése
Budafelhévíz topográfiája és gazdasági fejlődése 137 bathellyel, ahogy azt Salamon175 és utána Relkovic176 a jogkönyv Anger Iarmarckt elnevezéséből következtette. Salamon ugyanis a Vas megyei Szombathely német nevéből, Stein am Angerbö\ indult ki. Nem valószínű azonban, hogy Vas megyei lakosok (és németek!) adtak volna nevet a magyar település központjának. Anger német szó, a falun belüli füves térséget jelenti, és így egy külön településforma terminus technicusává vált (Angerdorf).177 Ez az elnevezés és az Angerek helyi elrendeződése azonban Ftigedi elméletével szemben leginkább a mai Tárnok és Úri utca közötti területre illik rá, ahol a 14. században a Szent György-kápolnát építtette a király.178 A mai Tárnok utca volt a legfontosabb piactere a középkori Budának. Ez a Mária-templomnál, a főplébániánál kezdődött, és a Szent György térben végződött.179 Lehetséges azonban, hogy a vásártér eredetileg valóban továbbnyúlt a Szent János-kolostor felé, amit az is támogatni látszik, hogy még a 15. századvégén is egyedül a ferenceseknek volt joguk a régi vásártéren kéregetni.180 Piactere a 13. századi Budának hetipiacok számára a Szombathely volt, elképzelhetetlen azonban, hogy ez lett volna az egyedüli piac. Nem valószínű, hogy a várost irányító és kereskedelmileg érdekelt német patriciátus engedélyezte a magyaroknak a piactartást, saját magának viszont nem létesített.181 A későbbi piacnak a Mária- és a Szent György-templom között, amelyről fentebb beszéltünk a vásárral kapcsolatban, a város alapításától meg kellett lennie. Igaz ugyan, hogy az oklevelekben a Szombatpiac hamarább és gyakrabban szerepel, ez azonban az apácák vámjogából következik. Bár a vásárvámot kapták meg IV. Bélától, ez tulajdonképpen kapuvám volt, a városkapunál szedték. Vámszedési módja (több tétel mutatja, hogy értékvám) azonban igazolja vásárvámjellegét.182 Máraz 1255-ös tarifa is bizonyítja, hogy a kapunál szedték.183 Az apácák vámjának kapuvámjellegét számos oklevél igazolja. 1288-ban IV. László „tributum fori seu porte castri Budensis”-nek nevezi.184 1332-ben XXII. János pápa „deforo porte Castrabude” ír.185 1380-ban Erzsébet anyakirályné szerint az apácák vámját „in civitate nostra Budensi in porta Zombathkapu vocata” szokták szedni. (Utolsó nyoma a királyné budai földesuraságának.)186 A vízivárosi városfal építése után az ottani kapuknál is szedték a vámot: „iuxta portas civitatis nostre Budensis Thothfalw et Tossanthalkapw.”187 1 5 0 8-ban azt írják a vámokról, hogy azt „in hac civitate nostra Budensi, in egressu scilicet portarum eiusdem 175 SALAMON 1878-85. II. 432. p. 1. j. 176 RELKOVIÓ 1905. 259. p. 8. j. 177 Radig 1955. 88., 96-97. p. 178 Pataki 1950.241. sk. p. 179 Mollay 1959. 137. p. 227. §. 180 TÓTH-SZABÓ 1903. 225. p. 181 Filgedi csak a Szombalpiacot tartja piactérnek, szerinte a Mária-templom körül „nyoma sincs piactérnek”. (FÜGEDI 1961. 79. p.) Ez a megállapítás ellentétben áll a 179. j-ben idézett Jogkönyv-adattal. Ezért nem tudunk teljes mértékben támaszkodni Fügedi ezen megállapításából kiinduló topográfiai bizonyítására. 182 Az értékvám ugyanis vásárvám szokott lenni: DOMANOVSZKY 1916.48. p. Vö, a vámra még FÜGEDI 1961.36. p. skk. 183 „currus [...] cum castrum intraverit, de curru [...] qui intrat per portam” stb. BTOE I. 56. p. 184 1288. június 5.: BTOE I. 241. p. 185 1332. április 8 : AO II. 586. p. 186 1380. július 25.: MOL DL 6726. p. 187 1497. december 8 : MOL DL 20631.
