Kubinyi András: Tanulmányok Budapest középkori történetéről I. - Várostörténeti tanulmányok 11/1. (Budapest, 2009)
Helyrajz, Budapest egyes részeinek középkori helytörténete - Budafelhévíz topográfiája és gazdaság fejlődése
Budafelhévíz topográfiája és gazdasági fejlődése 133 cák javára, és beleegyezni abba, ha a kikötő jövedelmét hajósai lefoglalnák, az apácák elkobozhatják hajóikat.149 Valószínű tehát, hogy amikor a királyi conditionarius hajósok az apácák jobbágyai lettek, voltak rajtuk kívül is hajósok Hévizén, akik a keresztesek fennhatósága alá kerültek. Megpróbálták a jenöi kikötő megszerzését is, és mivel ez nem sikerült, az apácák indítottak ellentámadást a hévízi kikötő teljes birtoklásáért, ami viszont eredménnyel járt. Nem véletlen, hogy ezek után a felhévízi hajósokról többet nem hallunk, és ezentúl a jenői rév mindkét kikötője az apácák birtoka. A keresztesekkel való ellentéteik persze teljesen nem szűntek meg, ezek jobbágyai több esetben hatalmaskodtak a hévízi kikötőben.150 A káptalannal a szigeti kolostor megkötötte ugyan az 1375-ös egyezséget, melyet többé-kevésbé meg is tartottak, de azért a káptalan olykor igyekezett a hévízi kikötőre mint egykori Gézavásárra vonatkozó jogait az apácák megkerülésével is érvényesíteni. Igaz, a kikötő tulajdonjoga fejében megelégedett a vámmal. 1465-ben tiltakozott a budai polgárok ellen, hogy nem fizetik a hévízi kikötő vámját, melyet itt Gézavásámak nevez az oklevél.151 Rövidesen azonban kiegyezett a budaiakkal, bérbe adta nekik a vámot.152 A káptalannak is meggyűlt a baja a felhévízi prépostsággal, mert amikor a prépostság a 15. század második felében igyekezett hatalmát kiterjeszteni, nem engedte meg a káptalannak a vámszedést a nem is az ő birtokához tartozó kikötőben.153 Az apácák hévízi jogait még a pesti hajósok részéről is érte sérelem. Ezek nem a kolostornak okoztak ugyan közvetlen kárt, hanem konkurenciájukkal jenői jobbágyainak. Közvetve persze ez is sértette a földesúr jövedelmeit. Zsigmond király, úgy látszik, a pesti hajósok kérésére elfoglalta a jenői révet és kikötőt, és nekik adományozta. Erre utal ugyanis a király egy 1425. évi parancsa, melyben közli a pesti hajósokkal, hogy a révet visszaadta az apácáknak, tehát ne merjék zavarni jenői hajósaikat.154 1437-ben arról hallunk, hogy fagy idején a pesti hajósok a káptalan vámharmadának fizetése nélkül használják a jenői révet. (Ez ugyanis a hévízi melegvízforrások következtében nem fagyott be.)155 156 A 16. században a bonyodalmakat az okozta, hogy a hévízi vásárra igyekvő pestieket az ottani hajósok szállították át a jenöi réven, az itteni révészek nagy kárára. 1514-ben az uralkodó Laskay Miklós bodony i püspököt, Péchy Balázs és Bíró Gergely óbudai, valamint Thassol János, Zany Imre és Koppány János felhévízi polgárokat utasította, hogy a hajósok és az apácák között előttük mint fogott bírák előtt létrejött egyezséget foglaltassák a jogügyigazgatóval írásba.155 Ezzel lehet kapcsolatban az apácák egy keltezetlen kérvénye Szatmári György kancellárhoz (egyben a felhévízi prépostság kormányzója), amelyből értesülünk az egyezség tartalmáról.157 A hajósok és az apácák mint jenői jobbágyaik képviselői közti vita eldöntését ugyanis az uralkodó Szatmárira bízta, aki viszont a maga nevében Pemyezy Miklóst, Henczelffy Istvánt (a királyi jogügyigazgatót), (Baracsi) Mátyás jelenlegi és (Kubinyi) László deák volt budavári udvarbírákat jelölte ki az ügy elintézésére. A jenőiek tanúi Szatmári jelenlegi és volt hévízi udvarbírái, két hévízi esküdt, az óbudai bíró és 149 1337. június 29.: AO III. 386-387. p. 150 1359. február 22.: AO VII. 596-598. p. 151 1465. december 16.: Knauz 1863b. 38. sz. 152 1468. július 28.: uo. 42. sz. A város fizette is a bért: 1470. augusztus 1.: MÓL DL 17052. 153 1493. április 18,: MÓL DL 20002. 154 1425. január 25.: MÓL DL 11628. [BTOE III/2. 96. p.] 155 1437. május 1.: CD X/7. 862. p. 156 MÓL DL 22618. 157 MÓL DL 26166.
