Kubinyi András: Tanulmányok Budapest középkori történetéről I. - Várostörténeti tanulmányok 11/1. (Budapest, 2009)
Helyrajz, Budapest egyes részeinek középkori helytörténete - Budafelhévíz topográfiája és gazdaság fejlődése
Budafelhévíz topográfiája és gazdasági fejlődése 129 A pesti kikötőben élő hajósok, illetve révészek már igen korán107 szervezeteket hoztak létre. Egy-egy réven belül mindkét kikötő révészei, illetve hajósai ugyanahhoz a közösséghez tartoztak.108 Lehet, hogy a későbbi időben már egybeolvadtak a révész- és hajósközösségek, de igazolni ezt nem tudjuk. Szervezetüket többnyire csak „magistri nautarum seu carinariorum portuum civitatum regalium Pesthiensis et Budensis”, vagy ehhez hasonló néven emlegetik,109 de már 1285-ben „universitas societatis nautarum de Pest et de Yeneu” elnevezés is szerepel.110 1466-ban azonban confratemitasnak, és a confratemitas székházát magyarul céhháznak nevezik, ami arra mutat, hogy lényegében céhszerü szervezetük volt."1 A pesti révnél a központ Pesten volt, ide tartozott a budai kikötő is. A pesti hajóscéh szervezete azonban eltért a többi magyar céhétől. Élén egy rector, villicus- vagy iudex nek nevezett bíró állott,112 testületük pedig - bár Pest város területén működött - nem tartozott a városi tanács alá: önálló községi szervezet.113 Ez a jogi különállás a révészközség kialakulásából vette eredetét. A hajósok, illetve révészek ugyanis eredetileg királyi conditionariusok voltak, akik az uralkodót hajóval szolgálták, amint ezt a jenői és hévízi hajósok példája is igazolja. Ezek a 13. század második felében az apácák birtokába kerültek ugyan,114 a pestiek azonban megőrizték a királytól való függést, annak ellenére, hogy a conditionarius réteg egyébként a 14. század folyamán lényegében eltűnt. Kezdetben Pesten is minden jel arra mutatott, hogy a hajósok a többi, Buda területén élő királyi szolgálónéphez hasonlóan beolvadtak a városi polgárságba. Buda bírói hatósága előtt perelték őket 1268-ban, ők is megjelentek, tehát elismerték a bíróság joghatóságát.115 1285-ben azonban önálló jogi személyként ők vonták perbe az óbudai káptalant,116 117 118 míg IV. László király teljes függetlenségüket elismerve nekik adományozta a révvámot, bár ezt az adományt 1287-ben visszavonta."7 Önálló közösségként említik őket Buda és Pest mellett harmadiknak 1290-ben,"8 de az 1290-es évek folyamán a révvámperekben mindenütt a városi tanács lép előtérbe helyettük. Látszik tehát, hogy a 13. század folyamán már erősödik a tendencia, hogy conditionariusi múltjukra való tekintettel kivonják magukat a város hatósága alól, ez azonban ekkor még nem következett be teljesen. 1326-ban már közvetlenül ők tárgyalnak a király előtt - mintha maguk is szabad királyi város lennének - a budai rektor és pesti bíró pedig ügyükben nem hivatalból, hanem felkérésre közvetít.119 107 Már 1268-ban a pesti nautáknak villicusuk van. BTOEI. 100-101. p. 108 Ld. 101-102. j. 109 Vö. 1494.: MÓL Ft. Veszprémi kpt. o. It. Instr. regn. B. 37. [MOL DF 229872.]; 1495. július L: MÓL DL 20336. stb. 110 1285. június 14.: BTOE 1.217. p. 111 K.OVACHICH 1799. 377. p ; vö. LEDERER 1928. 48^t9. p. 112 1268: villicus, BTOE I. 100. p.; 1287: villicus, uo. 231. p.; 1290.: rector; uo. 260. p.; 1326: iudex, CD VIII/3. 56. p.; 1454: iudex, [Székesfehérvári kér. konv. It.] Capsa Bud. [Lad ] la. fase. 3 nr. 7. [MOL DL 106096]; 1466: magister, mellette seniores, vagy iurati, Kovachich 1799. 376-377. p.; 1492: magister, Knauz 1863b. 54. sz.; 1495: iudex, MOL DL 20336. 113 Ezt legjobban bizonyítja a 111. j-ben idézett 1466. évi szerződés a város és a céh között: a hajósok az idegen borok után egy eléggé jelképes városi adót fizetnek, saját termésű boraikat házaikban adófizetés nélkül mérhetik ki. Ebből következik, hogy házaik sem tartoztak a tanács alá. 114 Ld. fenn. 115 Ld. 107 j. 116 Ld. 110. j. 117 1287. július 6.: BTOE 1.231. p. 118 1290. szeptember 6.: uo. 260. p. 119 1292. május 6.: uo. 279. p. skk.; 1295. június29.: uo. 291. p.; 1295. október 18 : uo. 296. stb.; 1326. július 20.: CD VIII/3. 56-59. p.
