Kubinyi András: Tanulmányok Budapest középkori történetéről I. - Várostörténeti tanulmányok 11/1. (Budapest, 2009)
Helyrajz, Budapest egyes részeinek középkori helytörténete - Budafelhévíz topográfiája és gazdaság fejlődése
126 Helyrajz, Budapest egyes részeinek középkori helytörténete pedig nem, tehát majdnem bizonyos, hogy a Víziváros északi fele szintén a kúria körzetéhez tartozott. Ezt igazolja a Szentháromság-templom elhelyezése is: ugyanolyan hátságon épült fel, mint a kúria. A Császárfurdőtől délre, a mai Várhegy alatti területig elnyúló, egységes település közepén, egymással szemben két emelkedésen épült fel tehát a település egyházi és világi központja. Ez az egységes település az oka annak, hogy Buda vásárait Hévízen tartják (lásd alább), és Hévizet Buda külvárosának nevezik.88 Csak a plébániahatár, illetve városfal vágta ketté. A Szent Péter külváros eredetileg Hévízzel egyszerre épülhetett, helyesebben mindkettő a régi Gézavásárhoz, amely helyileg éppen a település központja, tartozott. Az itt élő királyi népeket a hévízi, a királynéiakat a várhegyi kúriából igazgatták. Nem ismerjük a hévízi kúria építési idejét, mert elnevezése, Béla király kúriája, éppúgy jelentheti, hogy Béla építette, mint azt, hogy Béla adományozta el. Az építési idő tisztázásakor nehézségeink vannak a Kammerhof, a királynéi kúria esetében is. Ugyancsak problematikus Buda és Hévíz területi elválasztásának időpontja is, csak annyit tételezhetünk fel, hogy ez a Mária-kápolna, a későbbi városi főplébánia építésével függött össze. Irodalmunkban vitatott a Mária-egyház, a mai Mátyás-templom építési ideje.89 Mi egyik előző tanulmányunkban Gerevich Lászlóra hivatkozva felvetettük annak lehetőségét, hogy esetleg a tatárjárás előtt épült, hiszen területén román stílusú kövek is előkerültek. Jankovich tanulmánya is megerősített ebben a véleményünkben, hiszen szerinte régi típusú, plébániakörzettel bíró királyi kápolnákat ekkor már nem létesítettek.90 A jelek tehát amellett szólnak, hogy valóban megelőzte volna 1241-et.91 Nem keletkezhetett azonban az 1210-es évek előtt. Láttuk ugyanis, hogy a Szent Jakab-templom 1212 és 1247 között épült, és hamarább vált függetlenné Felhévíztől, mint a Mária-egyház. Valószínű tehát, hogy építése megelőzte a Mária-templomét. Feltehetően II. András uralkodása végén, vagy IV. Béla uralkodása első évtizedében épült. Más nyomok is utalnak arra, hogy ebben a korszakban Budapest területén a településben bizonyos változások következtek be. 1218-ban Pesten még jelentős számú mohamedán (volgai bolgár) élt,92 akikről Rogerius már nem tud. A pesti németek a harmincas években tűntek fel, egy időben a kelenföldi szászokkal. Pest a harmincas években nyerte el városjogát, és kapott pecsétet, ami valószínűleg a németek idetelepülésével volt kapcsolatban. 1241-ben Pest Rogerius mester szerint már gazdag német település volt.93 Ugyanebben a korszakban létesült Pest mellett Szenterzsébetfalva, a későbbi Szentfalva is.94 Kialakulását és vele együtt Szentjakabfalva vagy a városalapítást megelőző Buda alapítását nem helyezhetjük a tatárjárás utánra. A nagymérvű mongol pusztítás után elsősorban a meglevő települések bené88 LOVAS 1939. 314. p. és uo. 2. j. mutatott rá, hogy felhévízi Véka fia Jánost 1271-1274 között bekövetkezett gyógyulásánál suburbium castri Budensis-belinek nevezik. 89 Csemegi J. a tatárjárás után épültnek tartja. Csemegi 1955. 10., 59. p. stb. 90 Kubinyi 1961a. 126-127. p. 91 Meg kell itt jegyeznünk, hogy annak az 1255-ös oklevélnek a hitelességét, amely a templomot „construendá”nak, építendőnek nevezi (1255. július 25.: BTOEI. 54. p.) Varjú Elemér kétségbevonta. (Saját RegArp példányában az oklevél regesztája mellé írt kéziratos széljegyzetben, most a mi birtokunkban.) Varjú állítását nem indokolta ugyan meg, de más nyomós indokok is gyengítik az oklevél hitelét. Ezekre újabban (1964. január) Kumorovitz L. B. mutatott rá Gerevich L. doktori disszertációjának opponensi véleményében. 92 1218. május 16.: BTOE I. 16. p.; vő. GÁRDONYI 1941. 45. p. 93 1235 után Wernherus de Ouenpere: BTOE 1.23. p. skk.; 1240. március 25.: említik a maior pesti theutonicusokat és a minor Pesti sorokat, uo. 37. p.; Rogerius: „Carmen miserabile 16. c.: in magna et ditissima Theutonica villa, que Pesth dicitur”, SRH II. 562. p. Vö. mégKUBINYI 1961a. 117., 125-126. p.; GÁRDONYI 1941. 49., 57. p. 94 CsÁNKl 1893a. 16-26. p.; Gárdonyi 1932. 60. p.; Gárdonyi 1940. 22. p. Szenterzsébetfalva 1270-ben kap királyi kiváltságlevelet. (RegArp II/l. 1960. sz.) 1235 előtt nem keletkezhetett: FEKETE NAGY 1937. 426. p.
