Kubinyi András: Tanulmányok Budapest középkori történetéről I. - Várostörténeti tanulmányok 11/1. (Budapest, 2009)
Helyrajz, Budapest egyes részeinek középkori helytörténete - A király és a királyné kúriái a 13. századi Budán
110 Helyrajz, Budapest egyes részeinek középkori helytörténete plébánia mellett volt elhelyezve.80 Meg kell ugyan jegyeznünk, hogy az antiqua domus regis kifejezés és a Gerevich-Bártfai Szabó által idézett 1338-as oklevélben említett domus regalis annyira azonos, hogy elgondolkoztató.81 Tehát a Kammerhof pénzverde jellege és az ideiglenes királyi ott-tartózkodás, továbbá az ott a királynétól alapított kápolna léte közti ellentmondás legfeljebb azzal oszlatható el, ha feltételezzük a pénzverde áthelyezését. Fel kell tehát vetnünk azt a lehetőséget is, hogy a Kammerhofnak semmi köze nem volt pénzveréshez. Mint láttuk, Jankovich is ezen az úton járt. Úgy véljük, az általa hozott analógiák tökéletesen igazolják, hogy a Kammerhofnak nem kellett okvetlenül pénzverdének lennie. Adataihoz hozzá kell tennünk, hogy a királyi levéltárat is hívták ekkor cameranak.82 Jankovich, aki az özvegy királynék várbeli házának tartotta a Kammerhofot Nagy Lajos korában, egy 1285. évi adatot felhasználva felveti azt a kérdést, hogy nem vonatkozik-e az is a Kammerhofra, de kimondja hogy ez „el nem dönthető”.83 Zolnay igyekszik Jankovich általa is joggal kitűnőnek tartott dolgozatának a Kammerhofra vonatkozó és saját elméletét cáfoló eredményeit megdönteni, és ezért kritikájával elsősorban ezen 1285-ös adat ellen fordul. (Jankovich ugyan a Kammerhof özvegy királynéi kúria jellegét csak Nagy Lajos idejében látja bizonyíthatónak, és az 1285-ös adatot helyes tudományos önmérsékléssel csak feltevésként használja fel.) Zolnay ezen adat hitelét két bekezdésen keresztül cáfolja, úgyhogy a Jankovich szövegét nem ismerő olvasó joggal gondolhatja, hogy ez az adat a szerző főérve.84 Valóban nem használhatjuk fel az 1285-ös adatot topográfiai bizonyításra, azonban ezt a hibát először épp Zolnay követte el. Iljabb (ebben igaza van Zolnaynak) Erzsébet királyné ugyanis 1285-ben azt írja, hogy a budai várba zárkózott a tatároktól való félelmében házának hü báróival és újaival, és a budai polgárokkal.85 A domus szó itt nem egy bizonyos házat, hanem a királynéi udvartartást jelenti, amire számos analógiát lehet felhozni.86 Egy budai háznak nincsenek bárói, de a Budán körülzárt királynéi udvarnak igen! Zolnay azonban ezt mondja: „Erzsébet... a budai királyi házba zárkózott”.87 Budai királyi házról az oklevélben egy szó sincs. Másutt az oklevél latin szövegét átalakítva ezt írja: „In castro Budensi... domus nostra”.88 Utoljára már a „budai polgárok által is védett budavárosi királyi házról”89 beszél. Zolnay tehát a Kammerhof özvegy királynéi birtok elmélete ellen ezt a Jankovich által épp tőle tévesen átvett adatot játssza ki. Nagy Lajos anyjának Kammerhof-beli özvegyi kúriájá80 WINTERFELD 1955. 86. p. 81 Zolnay megjegyzése, hogy az 1301-es adat ellen 1338-assal érvelni nem lehet, nem bizonyíték, pénzbeváltóhelyek sok helyen voltak, és ott nyilván királyi háznak is hívták. Zolnaynak az az érve sem áll helyt, hogy a Kammerhofot sohasem hívták domus regalisnak, tehát nem lehet azonos a domus regalisnak nevezett pénzverőházzal. (ZOLNAY 1961.49. p.). A domus regis, domus regia és domus regalis teljesen szinonim kifejezések, ahogy azt a domus regalist pénzbeváltóhelyként emlegető oklevelek is felcserélve gyakran használják. HÓMAN 1921. 212. p. 2.j. 82 Zichy III. 110. p. (1355. november 1: in Camera suaseuconservatorio.) A székesfehérvári káptalan levéltárát a király 1281. május 3-án szintén camera-nak nevezi: RegArp II/2-3. 3109. sz. 83 Ld. fenn 73. j. 84 ZOLNAY 1961. 38-39. p. 85 „simul cum fidelihus baronibus ac juvenibus domus nostre...” BTOE I. 223. p. 86 Vö. Erzsébet királyné lenn a 97. jegyzetben idézett végrendeletét stb. 87 Zolnay 1952.17. p. 88 Zolnay 1961. 21. p. 89 Zolnay 1961. 38. p„ vö. 25. p.
