Kubinyi András: Tanulmányok Budapest középkori történetéről I. - Várostörténeti tanulmányok 11/1. (Budapest, 2009)
Helyrajz, Budapest egyes részeinek középkori helytörténete - A király és a királyné kúriái a 13. századi Budán
A KIRÁLY ÉS A KIRÁLYNÉ KÚRIÁI A 13. SZÁZADI BUDÁN A középkori Budára vonatkozó oklevelek gyakran emlegetnek egy magna curia vagy domus regist, más néven Kammerhofot, amely azonban nem azonos a várhegy déli részén épült palotával. Csánki Dezső, a magyar helytörténetírás jeles egyénisége ismerte fel először ezeknek az adatoknak jelentőségét, és ezért külön tanulmányt készült írni róla. Sajnos, dolgozatát teljesen nem tudta (vagy akarta?) befejezni, s így az kéziratban maradt. Gyorsírásos kéziratában azt a hipotézist vetette fel, hogy az Árpád-kori királyi palota még nem a Várhegy déli oldalán épült, hanem az északi Kammerhoffal volt azonos. Helyét pedig a városfalon kívül, a Szombatkapu (mai Bécsi kapu) előtt vélte meghatározhatónak.1 Csánki tanulmányát Zolnay László méltatta legnagyobb figyelemre, aki azt tartotta, hogy a budai déli palota helyén a felszabadulás után megindult ásatások nem igazolták a 13. századi palotát, így Csánki elmélete régészetileg is alátámasztható. Ezért 1952-ben megjelentette Csánki adataira támaszkodó tanulmányát, amelyben azonban Csánki Kammerhof helymeghatározását korrekció alá vetette.2 E cikkel egy időben jelent meg a budavári ásatások vezetőjének, Gerevich Lászlónak előzetes ásatási jelentése, amelyben fenntartotta és régészetileg bizonyította a IV. Béla-kori déli palotaépítés elméletét.3 Zolnay ezzel szemben szükségesnek tartotta Gerevich tanulmányának cáfolatát,4 amelyre viszont egyrészt Gerevich és két munkatársa, másrészt Bártfai Szabó László válaszolt.5 A vitát Zolnay most felelevenítette. Új tanulmányában lényegében megismétli előző megállapításait, és cáfolni próbálja az ellenérveket.6 Mindez szükségessé teszi eredményeinek megvizsgálását, annál is inkább, mert az általa feltételezett helyen rövidesen ásatás kezdődik. Tanulmányának konklúziója: „a 13-14. században a 14. század második feléig a mai Bécsi-kapu, Táncsics Mihály utca környékén állt, közönségesen csak Kammerhofhak nevezett királyi nagykúria a magyar királyoknak egyedüli budai rezidenciája volt.”7 Valóban a Kammerhof az egyetlen királyi „rezidencia” Budán a 14. század közepéig, és ha nem, akkor mi volt a Kammerhof? E kérdésekre kívánunk megfelelni a továbbiakban. A budavári déli palota építése8 Egy város kialakulását sem vizsgálhatjuk önmagában, hanem csak az európai városi fejlődéssel kapcsolatban. Már régen észrevette a várostörténetírás, hogy egyes városok alaprajzi elrendezése hasonló. Hasonló alaprajzú város pedig korban és keletkezési körülményeiben is analóg a 1 2 3 4 5 6 7 8 Csánki é. n. Zolnay 1952. Gerevich 1952. 150-171. p. Zolnay 1953. Gerevich-Seitl-Holl 1953.; BÁRTFAI SZABÓ 1953. Zolnay 1961. Zolnay 1961.40. p. K.UBINYI 1961a. 125-128 p
