Faragó Tamás: A múlt és a számok. Pest Buda és környéke népessége és társadalma a 18-20. században - Várostörténeti tanulmányok 10. (Budapest, 2008)
A város és népessége
leíró statisztikai művek kiadásában hangsúlyosabb lett az üzleti cél, úgy vált egy részük pontatlanabbá, kevésbé eredetivé. Ezt a - nyugodtan mondhatjuk: felhígulást - viszont némileg ellensúlyozta egyrészt a fent említett szemléletváltozás, másrészt az, hogy az 1850-es évek elejétől a szerzők fokozatosan egyre könnyebben jutottak hozzá az államigazgatás által készített hivatalos adatok egy részéhez.8 Az előbbiekhez hasonló az adatok eredete a szöveges leírásokban is. Egészen a harmincas évekig fel-feltűnnek a 18. század végi szerzők (Vályi András és Korabinszki János) adatai és fordulatai a szövegekben, utána viszont számos szerző kútfőjévé Fényes Elek leírásai válnak. Ezek azonban nem minden esetben elég megbízhatók, és nem is mindig eléggé részletesek. Gazdag, pontos és jól használható leírást a 19. századra vonatkozóan valójában csak Galgóczy Károly ad. Rajta kívül viszonylag jók Schams Ferenc, Vállas Antal és Haeufler J. V. leírásai is, de sajnos különféle okok miatt egyikük sem tárgyalja a területünkön található összes települést. Az elmondottakból nyilvánvaló, hogy egyrészt egyetlen leíró statisztikahasználata szinte soha nem vezethet kielégítő eredményre, mivel a szükséges adatokat csak több mű egyidejű használata révén gyűjthetjük össze, másrészt a feldolgozás során elengedhetetlen az információk hitelének ellenőrzése, keletkezési idejének megállapítása vagy legalábbis valószínűsítése. Mindennek egyik szükséges - de nem mindig elégséges - módja lehet több leíró statisztikai mű adatainak összevetése. Lássunk erre ismét egy példát (II. függelék). Kiválasztottunk egy átlagos adottságú települést, a mai Budapest XI. kerületében fekvő Albertfalvát, hogy egyrészt a leíró statisztikák információtartalmának különbözőségét, problémáit, másrészt az összehasonlító módszer nyújtotta lehetőségeket (valamint e lehetőségek korlátait) bemutassuk. A település fekvésére vonatkozóan forrásainkból megkapjuk a lényeges információkat - igaz, több forrásból -, sőt Vállas Antal még a falu földrajzi koordinátáit is megadja. Bajba jutunk azonban a Buda városától való távolság esetében, mivel a négy szerző kétféle mértékegységben négyféle adatot közöl. Nyilván Buda más-más pontjától számították az Albertfalváig tartó utat. (Leginkább még a gyakorlatias, a távolságnak a megtételhez szükséges időben történő mérése látszik elfogadhatónak számunkra.) A helység nevének eredete egyértelmű, keletkezésére vonatkozóan azonban már ismét van némi ellentmondás adatainkban - egyesek szerint a falut „Albert herceg" alapította, mások szerint a ráckevei uradalom -, s ez az itt használt forrásokból teljesen fel sem oldható. Galgóczy Károly, „közölve a telepítés német nyelvű hirdetményét", bizonyítja, hogy Albertfalvát az uradalom hozta létre, de további útbaigazítást nem ad. Ferenczy Józseftől viszont arról értesülünk, hogy az uradalom birtokosa a királyi család, konkrétan a század elején házasság révén a szóban forgó Albert szász-tescheni herceg volt, Mária Terézia egyik lánya, Mária Krisztina főhercegnő férje. A helyzetet a Magyar Lexikon 1. kötete9 oldja meg, amelyből megtudjuk, hogy a herceg Albertfalva alapításakor még élt ugyan, de 81 éves volt, így valószínű, hogy birtokának ekkor már inkább csak haszonélvezője, mint konkrét irányítója - vagyis a telepítés aligha lehetett az ő műve. Sokkal valószínűbb, hogy Albertfalva keletkezését uradalmi intézkedésnek köszönheti. A helység kinézetét, gazdasági életét, társadalmi összetételét illetően a továbbiakban elsősorban Galgóczy Károly adataira tudunk támaszkodni. A többi szerző adatai - talán Ferenczy Józsefet kivéve - szinte a semmit mondás határát súrolóan rövidek. Népességi adataink első 8 A leíró statisztikában található népességadatok jellemzőire, értékelésére vonatkozóan 1. részletesebben: FARAGÓ 1985a. 9 Bp, 1879. 84. p.
