Faragó Tamás: A múlt és a számok. Pest Buda és környéke népessége és társadalma a 18-20. században - Várostörténeti tanulmányok 10. (Budapest, 2008)

Kézművesek Pest-Budán és környékén

11. táblázat A kézműves-háztartások mezőgazdasággal való kapcsolata státusuk szerint (1744-1770) Földműveléssel foglalkozik Csak állatot tart Csak szőlője van Nem foglalkozik mezőgazdasággal Kézművesháztartások gabonából saját szükségletét megtermeli gabonából nem önellátó Csak állatot tart Csak szőlője van Nem foglalkozik mezőgazdasággal Ismeretlen Összesen N Taxafizető 38,4 30,8 15,4 15,4 — — 100,0 13 Telkes jobbágy 68,6 31,4 _ — — _ 100,0 35 Házas zsellér 7,7 35,9 28,2 2,6 23,0 2,6 100,0 39 Hazátlan zsellér --16,7 -50,0 33,3 100,0 6 Ismeretlen státusú ----16,7 83,3 100,0 6 Összesen 32,3 29,3 14,2 3,0 13,1 8,1 700,0 99 a) Csak háztartásfők, vegyes háztartások nélkül (négy falu együttes adatai). 12. táblázat A kézművesek életkora első házasságkötésükkor^ települések és iparágak szerint -19 20-24 25-29 30-34 Összesen Átlagos házasságkötési kor Települések és iparágak éves Összesen Átlagos házasságkötési kor Fő Év Magyar falvakb) 1 2 6 _ 9 24,7 Dunabogdány 7 2 2 11 24,9 Nagykovácsi 2 10 12 3 27 24,8 Összesen 3 19 20 5 47 24,8 Ebből: Textil- és ruházati iparban dolgozó 2 9 8 4 23 25,2 Nem ruházati iparban dolgozó 1 10 12 1 24 24,4 a) Magyar falvakban 1748-1779, Dunabogdányban 1724-1746, Nagykovácsiban 1731-1769 között kötött házasságok alapján b) Monostor, Pócsmegyer, Tök, Tótfalu.