Faragó Tamás: A múlt és a számok. Pest Buda és környéke népessége és társadalma a 18-20. században - Várostörténeti tanulmányok 10. (Budapest, 2008)
Kézművesek Pest-Budán és környékén
41 százaléka nem úrbéres, nevét ezért nem találjuk meg az állami adót fizetők névsorában (1. táblázat). Szakmánként csoportosítva adatainkat 13 faluban6 ,21 szakmában, a szén- és mészégetőkkel együtt 321 iparost találunk. Az ágazatok közül vezet a ruházati ipar 24 és az élelmiszeripar 22 százalékkal. Utánuk következik a szövő- és fonóipar 15, a fa- és vasipar (kovács) 12 százalékkal (2. táblázat). Megint nem az a kép, amelyre számítottunk. Egyrészt lényegesen sokrétűbb a táj ipari struktúrája annál, mint amit az eddigi feldolgozások falusi iparként bemutattak. Igen ám, de 11 szakma képviselői az állami adóösszeírásban nem fordultak elő! A másik meglepő jelenség maga a struktúra: az élelmiszer-, a ruházati és a szövő- és fonóipar nagy súlya. A magyarázatot itt ismét forrásaink adják meg. A szeszfőzést az eddigi kutatások általában mellőzték, a molnárok és mészárosok nagy része nem úrbéres (taksás és uradalmi alkalmazott), így szintén elkerülte a figyelmet. Még inkább vonatkozik ez a ruházati és szövő-fonó iparra, melyek képviselői közül csak minden 16-ik került be az állami adójegyzékbe iparosként, a többi zsellérként szerepel, vagy nem is úrbéres. 3. Kilenc kamarai birtokba tartozó falu esetében arra is lehetőségünk volt, hogy a kézművesmesterek céhbe szervezettségét felmérjük.7 Közülük mindössze 15 százalék volt céhtag. Az előforduló 20 szakma közül 1 l-ben egyáltalán nem találtunk céhtagot, 4 szakmában (csizmadia, asztalos, mészáros, kőműves) a céhtagok aránya 25 és 50 között van, egyedül a molnárok között éri el a kétharmadot (3. táblázat). Ez annál meglepőbb, mert a terület céhes központokkal van tele (Buda, Pest, Óbuda, Vác, Szentendre). Az adatok egyértelműen azt mutatják, hogy akár magára a falusi iparűzésre, akár a céhek ipari struktúrában játszott szerepére vagyunk kíváncsiak, csak magából a céhből kiindulni nem lehet. A céhek szerepe falun csak bizonyos iparágakban jelentős. b) Állami adóösszeírások. c) Egyéb: PML CC1.43. 1770 és IV-l-d. 1775 török alattvalók összeírása. Székesfehérvári Püspöki Levéltár NO 117. AD, valamint a Nagykovácsi község iparosairól készített korábbi feldolgozásunk Q7ARAGÓ 1977a. 68-83. p.). 6 Pomáz iparosainak szakmai megoszlását nem ismerjük. 7 MOL E 41 1770 No 470. Békásmegyer, Budakeszi, Budaörs, Dunabogdány, Perbál, Pilisszántó, Szigetmonostor, Tótfalu, Tök.
