Faragó Tamás: A múlt és a számok. Pest Buda és környéke népessége és társadalma a 18-20. században - Várostörténeti tanulmányok 10. (Budapest, 2008)

Család, élet, társadalom a 18-20. században

Év Házaka) Rendes

lakásokb) Összes tényleges népesség (fö) Egy házra jutó Év száma (darab) Összes tényleges népesség (fö) lal £ (darab) népesség

(fö) 1920 20 020 203 993 928 996 10,2 46,4 1930 25 868 239 508 1 006 184 9,3 38,9 1941 33 841 283 025 1 164 963 8,4 34,4 a) Az összeírások általában a telkek adatait adták meg, illetőleg az egyetlen telken álló házakat, épületeket egy háznak tekintették, ennek következtében a „házak száma" 1880 előtt a beépítetlen telkek számbavétele miatt túlregisztrált, a 19. század végétől pedig a valóságosnál némileg alacsonyabb. b) Egyéb lakott helyek (nem lakás céljára épült, de lakott bérlemények) és intézeti háztartások nélkül. A rendes lakások számát 1785-ben a „famíliákkal", 1851 -ben, 1857-ben és 1869-ben a „lakófelekkel" vettük azonosnak. (Óbuda lakásadata 1851-ből és 1857-ből hiányzik.). c) Tényleges polgári népesség. d) Becsültérték. Forrás: A szerző számításai az 1785 és 1941 közötti népszámlálások és BpStÉ 1894-1944 adatai alapján 2. tábla Budapest urbanizáltságának néhány mutatója Budapest összesen Év Földszintes épületek Vízvezeték Gázvezeték Villanyvezeték Csatomázott házak Népsűrűség Év az épületek százalékában fő/ha 1881 70,1 24,9 54,8 19,9 1906 54,3 82,3 5-10

a) 20,0

a) 72,9 42,4 1920 51,8 87,1 55,2 57,9 76,6 49,8 1941 53,4 89,5 46,4

b) 92.4 75,9 62,4 Kerületi adatok 1935 Kerületek Földszintes épületek Vízvezeték Gázvezeték Villanyvezeték Népsűrűsége Kerületek az épületek százalékában fő/ha I. 20,2 100,0 88,0 98,3 102,3 n 43,9 97,8 71,2 95,7 74,8 ni. 86,4 69,0 25,5 79,0 19,6