Faragó Tamás: A múlt és a számok. Pest Buda és környéke népessége és társadalma a 18-20. században - Várostörténeti tanulmányok 10. (Budapest, 2008)

Család, élet, társadalom a 18-20. században

Lakóhely és munkahely Az mdividualizálódási-elkülönülési folyamat a lakó- és bérlőcsoportok együtt, illetve egymás mellett élésének egyszerűsödése, a függő háztartások (albérlők) arányának csökkenése mellett még egy jelenségben öltött testet: a lakó- és munkahelyek szétválásának folyamatában. E két fogalom a hagyományos világban többnyire egybeesett - sem a régi típusú parasztgazdaság­ban, sem a kézművesháztartásban általában nem lehetett a lakó- és munkatereket - tegyük hoz­zá: gyakorta magát a munkát, a magánéletet, és a szabad idő eltöltését sem - világosan megkülönböztetni egymástól. A térbeli elkülönülés legfeljebb a belvárosi ház és a város külte­rületén levő major vagy szőlőbirtok formájában jelentkezett. A munkamegosztás átalakulása, a nagyipar, a szolgáltatások, a társadalmi intézményrendszer fejlődése azonban számottevő vál­tozásokat eredményezett a korábban a háztartások által ellátott funkciók körében és az egyének és együtt lakó csoportok térhasználatában is. Elsősorban a munkavégzés - de számos esetben egyéb tevékenység is - kiáramlott az együtt élő csoport és az otthoni tér keretei közül. A folya­mat időbelisége viszonylag jól nyomon követhető a lakó- és munkahelyek szétválásának figye­lemmel kísérésével. A Budapesten a 19. század folyamán létrejött új gazdasági és társadalmi intézményekben a munkahely lakóhelytől való elkülönülése gyakorlatilag kezdettől fogva fennállt. Bonyolul­tabb viszont a helyzet a hagyományos kézművesség és kiskereskedelem esetében. E rétegek úgy alakultak át viselkedésükben, életstratégiájukban, család- és háztartásszerkezetükben, hogy mint foglalkozási csoport nem tűntek el. Az ilyen belső átalakulási folyamatok adatszerű kimutatására azonban a korabeli társadalomstatisztika nem volt eléggé érzékeny. A folyamat létezésére, pillanatnyi állására először lényegében az 1900. évi népszámlálás, valamint az 1906. évi fővárosi népösszeírási adatok összehasonlításából követiceztemetünk. Látható, hogy a modem gazdálkodás szektoraiban, ahol a munkavégzés érdekében az otthon elhagyása szük­ségszerű volt, a tevékenységek színteréül szolgáló gyárakban, raktárakban, irodákban, tanter­mekben az összeírás viszonylag nagy számban jelzett bentlakókat (16. táblázat). (Hangsú­lyozandó, hogy a táblázatban felsorolt bentlakóknál már nem olyan régi minták továbbélését látjuk, mint a murikahelyén lakó kereskedő, iparos, vagy az iskolában élő tanító esetében, ha­nem új jelenségeket: a szolgálati lakásokban, vagy az újonnan létrejött intézmények egyes he­lyiségeiben lakó őröket, szolgákat, portásokat, hivatalsegédeket kell keresnünk.) Némileg más képet mutatnak a kisiparosok és a kiskereskedők lakásviszonyai (17. táblá­zat). Az 1906. évi ház- és népösszeírás szerint az üzletek száma a századfordulón nagyjából egybeesett az önálló kereskedőkével, viszont a gazdasági célú helyiségek közül a boltok lakott­sága volt a legmagasabb. Mivel azonban nem valószínű, hogy a kereskedősegédek üzletben la­kása teljes körű, sőt az sem, hogy lényegesen magasabb arányú volt, mint az iparban foglal­koztatott segédeké és inasoké, arra kell gondolnunk, hogy a kereskedők - nyilván elsősorban a kiskereskedők, szatócsok - jelentős százalékának lakása és munkahelye egymás mellett he­lyezkedett el, illetőleg teljesen el sem különült egymástól. Még archaikusabbnak látszik az első pillanatban a kisiparosokról kirajzolódó kép: az önállóak száma többszörösére rúgott az össze­írt műhelyekének, vagyis ebből arra kell következtemünk, hogy számottevő részük műhely nél­kül (a szabadban, a megrendelő által biztosított helyszínen), illetőleg a saját lakásában dolgo­zott. Iparáganként nézve a kisiparosokat azonban némileg más képet kapunk. Mivel a vendég­látó-ipari önállóak nyilván nem annyira műhelyekkel, mint inkább üzletekkel rendelkeztek (te­hát vélhetőleg nem ebbe a rovatba tartoztak), az építőiparban dolgozó kisiparosok számára pedig ténylegesen nemigen volt szükség helyhez kötött műhelyre, arra kell gondolnunk, hogy a

Next

/
Oldalképek
Tartalom