Faragó Tamás: A múlt és a számok. Pest Buda és környéke népessége és társadalma a 18-20. században - Várostörténeti tanulmányok 10. (Budapest, 2008)
Család, élet, társadalom a 18-20. században
rosból, emellett a tanítással foglalkozók, kisebb hivatalt vállalók egy része átkerülhetett a népszámlálás „honoratior" rovatába is. A kereskedők és kézművesek nagyobbrészt a népszámlálás „polgár" rovatában olvadtak össze, a kézműveslegények és kereskedősegédek pedig minden valószínűség szerint a szolgák, napszámosok és szegények társaságában a „lakók, zsellérek" vagy a katonának vihető „egyebek" csoportjában találhatók. Az 5 százaléknyi nemes foglalkozási összetételét nem ismerjük, de aligha tévedünk nagyot, ha az anyakönyvi bejegyzések alapján23 nagyobbrészt tisztviselőnek, hivatalnoknak tartjuk őket. Önmagában feltűnő, hogy milyen nagy mértékben - 9 százalékkal - nőtt a felnőtt férfinépesség a két népszámlálás, 1785 és 1787 egymástól mindössze kétévnyire levő időpontja között. Amennyiben e létszámváltozás mögött számbavételi problémák (kimaradások az 1785. évben) nincsenek - ami azért teljesen nem zárható ki -, akkor ez azt mutatja, hogy Budán a szóban forgó időszakban két társadalmi réteg nagymértékű bevándorlási hulláma tapasztalható: egy nemesi-tisztviselői és egy zsellér-alsó rétegekbe tartozó népességé. Előbbi az adminisztratív kulturális funkciók erősödésével, hivatalok ideköltözésével indokolható, a második réteg bevándorlása azonban nem magyarázható meg ilyen egyszerűen. Jelenleg részletkutatások hiányában ugyanis nem tudjuk eldönteni, hogy utóbbiak esetében a városba betelepedett, új lakókkal van-e dolgunk, vagy mindössze az alsó rétegek/vagyontalanok iparosítás előtt gyakran tapasztalható, folyamatos, körkörös vándorlását/szerencsepróbálását képviselik, vagyis átmenetileg itt tartózkodó személyek. (Valószínűleg mindkettő található közöttük.) A nem nemesek összeírása (12. táblázat) mind szerkezetében, mind kategóriáiban, mind a társadalomvizsgálatra való korlátozott használhatóságában az 1780-as évek népszámlálásait látszik követni. Már korábban említettük, hogy minden valószínűség szerint a népesség egy része kimaradt látóköréből - most az egyes foglalkozási, illetve státuskategóriák létszámának alakulását tekintve erre vonatkozólag konkrétabb feltételezésekkel is émetünk. Amennyire reálisnak tűnik ugyanis a „polgárok és mesteremberek" rovatba soroltak - vagyis feltételezhetően az önálló kereskedők és kézművesek - számának néhány száz főnyi növekedése az 1780-as évekhez képest, olyannyira indokolatlan és megmagyarázhatatlan a tisztviselők és honoratiorok számának csökkenése, illetőleg a „zsellérek" számának stagnálása, miközben az össznépesség viszonylag dinamikusan nő (1. táblázat), legalábbis az egyházi névtárak adatai szerint. E forrástípusról szerzett gyakorlati ismereteink alapján csak arra gondolatunk, hogy a városi hivatalnokok 1809 után - sajnos ezen összeírás részletes adatai nem maradtak ránk, csak néhány részletét ismerjük a Vaterländische Blätter (1810) közlése alapján - egy darabig nem készítettek új népesség-összeírást, hanem a régi példány adatait időről időre átjavítgatva elégítették ki a helytartótanács sohasem csökkenő „információigényét'. Ez a módszer azonban, mely a viszonylag kis létszámú, egyszerű társadalomszerkezetű falvakban bevált (jobban mondva csak tűrhető mértékű hibát, nem túl kirívó alulregisztrációt eredményezett), egy olyan településen, mint Buda városa, ahol a népességnövekedés gyors, a vándormozgalom pedig viszonylag nagymértékű, a népesség társadalomszerkezete bonyolult, mind a népesség számában, mind összetételében igen nagy torzulásokhoz vezetett. Az adóösszeírások esete a népesség-összeírásokénál több ok miatt is bonyolultabb. Egyrészt a felnőtt férfinépesség jelentős részét - azokat, akik valamilyen ok miatt mentesek az adófizetés alól - nem tartalmazták, másrészt az összeírtakat a fent említett forrásokénál sokkal több, időközönként változó (és szabályokkal tartalmilag pontosan nem mindig meghatározott) 23 Lásd kötetünkben a 171-194. oldalon a Házasságkötés és társadalom - Buda város a 18-19. századfordulóján című tanulmányt.
