Faragó Tamás: A múlt és a számok. Pest Buda és környéke népessége és társadalma a 18-20. században - Várostörténeti tanulmányok 10. (Budapest, 2008)
Család, élet, társadalom a 18-20. században
BUDA VÁROS NÉPESSÉGE ÉS TÁRSADALMA A 18-19. SZÁZAD FORDULÓJÁN1 (Források és módszerek) Bevezető Buda városa sok szempontból a Budapest-történeti kutatások mostohagyermekének tekinthető az utóbbi évtizedekben. E sommás állítást az irodalom áttekintése elég egyértelműen alátámasztja: az 1873. évi városegyesítés előtti másfél évszázadra vonatkozó, az utolsó évtizedekben született vizsgálatok túlnyomó része elsősorban Pesttel foglalkozott. Ez az egyoldalúság több tényezőre vezethető vissza. Először is a 18. század végétől, a 19. század elejétől kezdve a városegyüttesen belül Pest városa a dinamikus, a modem társadalom és gazdaság szinte összes jellemzője, illetve jelensége, elsősorban utóbbi adatainak segítségével, elemezhető. Maguk az adatok is nagyobb mértékben állnak rendelkezésre Pestre vonatkozóan. E város statisztikai hivatala (mely 1873-tól alakult fővárosivá) tömegével és folyamatosan „termelte" azokat az egykorú - több esetben egészen a 18. század végéig visszatekintő — információkat, melyek szinte kínálták magukat a történészek számára. Ráadásul a fővárosi statisztikai hivatal vezetőinek szinte mindegyike (Kőrösy József, Thirring Gusztáv, Illyefalvi I. Lajos) nemcsak a számszerű adatközlések, hanem a részletesebb szöveges társadalom- és népességstatisztikai elemzések, valamint a történeti megközelítés iránt is érdeklődött, ami természetesen a született kiadványokra is rányomta a bélyegét. Mindehhez hozzájárult végül az a tény, hogy a két városra vonatkozó források megőrződése egyenetlen. A népesség- és társadalomtörténeti kutatások szempontjából legfontosabb összeírások Pestről sokkal inkább megmaradtak, mint Budáról. Budáról túlnyomórészt csak név szerinti adatokat rögzítő adóösszeírások állnak rendelkezésünkre -igaz, e téren Pest áll rosszabbul. Ez Budát sok tekintetben kedvezőbb helyzetbe is hozhatná - ha a nominális adatokat már nagyobb mértékben feldolgozták volna. Sajnos azonban erre eddig kevés kísérlet történt, mivel a város viszonylag nagy népességszáma miatt egy ilyen vizsgálat időigényes, költséges, és nem utolsósorban módszertana máig nem egyértelműen kidolgozott. Mindezek együttesen vezettek oda, hogy az 1970-es években megjelent monumentális Budapest-történeti összefoglalás 18-19. századi részének2 megírása és megjelentetése sok szempontból túl korainak bizonyult. A kutatások adott szintjén - különösen Buda esetében - a szerző (a kutatások oroszlánrészét végző Nagy Lajos) csak vázlatos körvonalakat tudott megrajzolni, időközönként arra kényszerülve, hogy nem teljesen kiérlelt és kellő részletességgel végigvitt társadalom- és népességtörténeti vizsgálatok eredményeit szője bele szövegébe. (A szerző és a mű kvalitását dicséri, hogy az összegzés a viszony lag kevés előmunkálat ellenére is meglepően jól használható, sok értékes adatot, sok új megállapítást tartalmaz.) Jelen vizsgálatunk nem tekinti feladatának - igazában nem is áll módjában -, hogy teljesen új összkép megrajzolásával próbálkozzon. Az alábbiakban mindössze arra vállalkozunk, hogy a megadott időszakra vonatkozóan fellelhető összes népesség-összeírás (állami és egyházi lélekösszeírások, a II. József rendeletére készült népszámlálások, valamint a nem nemesek i 2 A tanulmány elkészítését az OTKA 506. számú programja (1991-1994) tette lehetővé. NAGY-BÓNIS 1975.
