Faragó Tamás: A múlt és a számok. Pest Buda és környéke népessége és társadalma a 18-20. században - Várostörténeti tanulmányok 10. (Budapest, 2008)
Család, élet, társadalom a 18-20. században
Néhány összefoglaló következtetés, különös tekintettel Pest városára Eredményeinket összegezve megállapítható, hogy az anyakönyvek is megerősítik azt a tényt, miszerint társadalmi összetételében Buda sajátos színt képvisel a magyarországi városok között. Elsősorban tisztviselő/értelmiségi népessége tűnik ki az átlagból, mivel egyébként társadalomszerkezete sokkal inkább belesimul a többiek közé, mint Pesté. Utóbbi és Buda között alighanem nagyobb a társadalmi és foglalkozási szerkezetkülönbség, mint Buda és a többi magyarországi városé között - Pest társadalmában ugyanis a többi várost jóval meghaladó a kézművesek és kereskedők aránya.14 A Pest és Buda társadalmi/foglalkozási szerkezetbeli különbsége szorosan kapcsolódnak a lakosság származásához, illetőleg a két város eltérő vándorlási mintájához. Pesten a pest-budai házasodási körben maradó házasságkötések aránya biztosan 50 százalék alatt marad, a bevándorlók aránya a házasságkötők között meghaladja a 43 százalékot, szemben Buda 27 százalékával - Pest társadalma sokkal nyitottabb, Budáé zártabb. Míg Budán a házasságok kétharmadát zárt körbe tartozók kötik egymással, ugyanez az arány Pesten csak körülbelül 44 százalék. A nagyarányú bevándorlás Pesten arra vezet, hogy a 18. század végén a házasságot kötők negyedrészében mindkét fél idegen származású (Budán, mint láttuk, ez az arány csak 7 százalék) - a pestiek „gyökértelenségének" úgy látszik, régi hagyományai vannak. A pesti és budai bevándorlók társadalmi összetétele és származási helye is némileg eltérő. Pestre nagyobb arányú a kézművesek bevándorlása - a pesti kézművesipar az adott időszakban dinamikusan fejlődik -, Budán viszont inkább az elit és az értelmiség bevándorlása érdemel figyelmet, nyilván szoros összefüggésben azzal, hogy Buda az 1770-1780-as években kezd fokozatosan kormányzati centrummá alakulni.15 Eredetüket tekintve a budai bevándorlók fontossági sorrendben főként a Dunántúlról, a környékbeli falvakból és kisvárosokból, a Felvidékről és külföldről érkeznek, míg Pest esetében az újonnan érkezők kibocsátó területe mindenekelőtt az Alföld és a Felvidék, majd ezt követik a külföldiek, megelőzve a Dunántúl részesedését. Úgy tűnik, Pestre nemcsak nagyobb mértékű a bevándorlás, hanem nagyobb területet is ölel fel vonzásköre. A házasodási kort illetően Buda és Pest eléggé hasonlít egymáshoz - a kapások és kézművesek (utóbbiakon belül a helybeliek és nem helybeliek) első házasságkötési kora nagyjából megegyező. Mindössze két különbséggel találkozhatunk: az értelmiségi/tisztviselő réteg házasodási kora Budán majd két évvel magasabb - ez nyilván összefügg azzal, hogy itt többségük inkább tisztviselő, míg Pesten magasabb a „szabadfoglalkozásúak" aránya - ugyanakkor a Pest város összességére jellemző házasodási kor több mint egy évvel magasabb Budáénál. Ez utóbbi abból adódik, hogy Budán az alacsonyabb házasodási korú kapások-napszámosok, Pesten a magasabb házasodási korú kézművesek aránya nagyobb a vőlegények között. Ami a társadalom városrészenkénti különbségeit illeti, Budához hasonló különbségeket észlelhetünk Pesten is. Az 1780-as évek végi adatok szerint a Terézváros itt ugyanolyan bevándorlócentrumként viselkedik, mint Budán a Víziváros, illetőleg a Józsefváros társadalomszer-14 BÁCSKAI 1979. 15 1783-ban Pestről ideköltözik a két felsőbíróság: a hétszemélyes tábla és az ítélőtábla, 1784-ben Pozsonyból idetelepszik a Magyar Királyi Kamara és a Helytartótanács. Tulajdonképpen e folyamatba tartozónak tekinthetjük az egyetem 1777. évi Nagyszombatból Budára költöztetését is, annak ellenére, hogy utóbbi intézmény hét év múlva, 1784-ben egy korábbi döntés következtében, helyhiány miatt Pestre telepedett át.
