Faragó Tamás: A múlt és a számok. Pest Buda és környéke népessége és társadalma a 18-20. században - Várostörténeti tanulmányok 10. (Budapest, 2008)
Család, élet, társadalom a 18-20. században
19. század eleji árukínálatának és árainak alaposabb ismeretében lehetne megválaszolni, erre azonban tudásunk jelenlegi szintjén még nincs lehetőségünk.) A Pester Kundschaftsblattban közölt árak (4-6. táblázat) a várakozásnál sokkal szélesebb választék mellett - amennyiben a közlések pontosak - a piac mozgékonyságára, az árak ingadozására is következtetni engednek. A vizsgált időszakban tartott hat vásáron a jegyzett árucikkek közül kevés az, amelyik mindegyikben szerepel, ugyanakkor az árucikkek árában kétféle mozgás - egy szezonalitás és egy áremelkedés - is észlelhető. A szezonalitás főleg bizonyos termékeket jellemez: ősszel, illetve tél végén (Lipót- és József-napi vásárok) olcsóbb a szalonna és a birkagyapjú, nyáron az új szüret előtt (János-napi vásár) olcsóbbak a budai borok. Az áremelkedésre utaló jelzések főként egyes, a katonaság által használt termékekben (hús, liszt, pékáru, marhafaggyú) észlelhetők - itt nyilvánvaló az összefüggés a francia háborúkkal -, és megfelelnek a pesti piac hosszú távú ársoraiból kirajzolódó tendenciáknak.25 Manapság az apró- és üzleti hirdetések talán egyik legszembetűnőbb része a cég neve, és szinte minden hirdetés valamilyen konkrét vállalkozáshoz kötődik. A Pester Kundschaftsblatt alapj án úgy tűnik, hogy időszakunkra azonban ez még nem mondható j ellemzőnek. Meglehetősen kevés olyan hirdetést találunk, amely egy-egy konkrét vállalkozás tevékenységével foglalkozik, illetve ezek áruit hirdeti. A hirdetések szinte kizárólag a kínált árucikket és árát ismertetik azzal a kiegészítéssel, hogy bővebb adatok az újság kiadóhivatalában érhetők el. Többnyire sem készítőt, sem céget nem jelölnek - mintha ezt nem tartanák fontosnak az árucikkek mellett. Konkrét vállalkozókról, konkrét nevekről inkább csak költözések (hat eset) és cégalapítás, üzletnyitás (szintén hat eset) alkalmával hallunk26 (1805. No. 7-9., július 24. -augusztus 7., három alkalommal jelent meg a hirdetés). Hét fö keresett továbbá tőkét, 16 esetben különböző gazdasági-üzleti épületet (vendéglőt, üzletet, raktárt, malmot és egy sebészetet) kínáltak bérbeadásra, öten pedig bérbe adandó vendéglőt kerestek (7. táblázat). Összességében egy év alatt mindez eléggé kicsiny szám, ráadásul sajátos szerkezetet is takar. Abból a tényből ugyanis, hogy a keresett, ületve a bérbe adandó épületek, bérlemények majdnem pontosan fele vendéglő, fogadó és korcsma, ez esetben nem arra követiceztemetünk, hogy az ipari és kereskedelmi vállalkozások forgalma más piacon, más fórumon zajlott. Inkább az a sejtésünk, hogy utóbbi tevékenységek túlnyomó része kézműves jellegű, különálló műhely, illetve üzlet nélkül a „vállalkozó" lakásán „üzemelt", a termékek értékesítésére pedig vagy szintén itt, vagy a piacon, illetve vásárban került sor. A munka és értékesítés számára külön önálló épülettel, saját helyiséggel rendelkező vállalkozások száma ugyanis meglehetősen alacsonyra becsülhető, abból a tényből kiindulva, hogy a piacon, a hirdetések között ennyire szórványosan jelennek meg. A meghirdetett bérlemények sajátos szerkezete azért is érdekes, mert feltételezhető, hogy nem minden forgalomba került malmot és vendéglőt tartalmazott. Miután a malom és a korcsmáitatás a kisebb királyi haszonvételekhez tartozik, jogilag vagy Pest város, vagy a városon kívül a határt birtokló földesúr tulajdonában állt, így bérlőt nem kellett feltétlenül a hirdetési újság hasábjain (vagyis a szabad piacon) keresni, e vállalkozások üzemeltetésének, bérbeadásának már alighanem százados kialakult gyakorlata lehetett. 25 Adalékokig. 26 Szemléltetésül ismét egy példát idézünk: „AMírott tisztelettel tudatja a magas nemességgel és minden pesti és budai lakossal, hogy Pesten, az Úri utcai Jankovits-házban üvegkereskedést nyitott. Fenti üzletben mindenki találhat nemcsak rendes, hanem középfinom és legfinomabb minőségű üvegárut, kristályüvegeket, angol és más borospalackokat és különböző ivópoharakat a legszebb díszítéssel a legolcsóbb árakon. Ezenfelül a kívánt címert vagy nevet a legdíszesebb formában a poharakra vagy palackokra véssük ugyancsak olcsó áron. Anton Pieschke, polgári üvegkereskedő Pesten."
