Bácskai Vera: Városok és polgárok Magyarországon II. - Várostörténeti tanulmányok 9/2. (Budapest, 2007)
A dunántúli városok társadalma
1800/1801. évi összeírás 46 fajtát tart nyilván. A nagyobb specializálódás, az élesebb szakmai tagolódás és elkülönülés Pesten azt tanúsítja, hogy a kézműiparral ellentétben a kereskedelem terén már nemcsak mennyiségi, hanem minőségi különbség is fennáll a két város között. Meglepő még a szegényebb rétegek mindennapi szükségletét kielégítő szatócsok és vegyeskereskedők rendkívül kis száma Győrött. Az 1804. évi népességszámhoz viszonyítva19 itt 822 lakosra jutott egy, Pesten pedig 255-re. A rendelkezésünkre álló hiányos adatokból arra következtethetünk, hogy a kereskedelmi forgalom fellendülése, melyet elsősorban a fuvarosok és hajósok számának emelkedése jelez (1757-ben 36 fuvaros és taligás és 2 hajós, 1772-ben 100 fuvaros és taligás és 1 hajós, 1800-ban 270 fuvaros és taligás és 165 hajós), nem annyira a helyi, mint inkább az idegen kereskedelmi tőkét gyarapíthatta. Ezt támasztja alá az a tény is, hogy a század végén erősen csökken a kereskedők által fizetett adó aránya az egész adóhoz képest. Az adózóknak mintegy 10%-át kitevő kereskedők 1757-ben az egész városi adó 24%-át, 1772-ben 33,6%-át, 1800-ban viszonyt csak 20,6%-át fizették. Az egy főre eső évi adó átlagösszege a kereskedők közül az egész század folyamán az állatkereskedőknél, ezen belül is a marhakereskedőknél volt a legmagasabb, a második helyen a mercatorok álltak. Közülük is kivált a Guggenberger-Hoffer-cég, melynek 1772. évi 139 forintos adója az egész városra kivetett összeg 1%-át tette ki. Kiterjedt kapcsolataikról tanúskodnak pesti áruhitel-ügyleteik,20 valamint belga cégektől érkező szállítmányokra vonatkozó adatok." A kereskedők számának és összetételének alakulásából, a városi adóban való részesedésükből, azaz az adókönyv adataiból tehát a helyi kereskedelem csökkenő jelentőségére következtethetünk. E feltételezést azonban csak a kereskedelemre vonatkozó bővebb adatok, elsősorban áruleltáraiknak, a betáblázási jegyzőkönyvek bejegyzéseinek, s nem utolsósorban a csődiratoknak behatóbb vizsgálata igazolhatja. A győri adózók mobilitása A győri adózók személyi összetétele a 18. század folyamán nagymértékben megváltozott. Az 1737/38-ban összeírtaknak csak 12%-a, az 1757/58. évieknek 22%-a, de még az 1772/73. évieknek is csak 40%-a található meg újra az 1800/1801 -ben nyilvántartott adózók között. Általában 15-20 éves periódus alatt az adózó családok mintegy fele eltűnik, kicserélődik. A fluktuáció elég nagyarányú, s ebből következően a bevándorlás is sokkal nagyobb arányú lehetett, mint amilyenre az adózók növekedésének puszta számadatai alapján következtethettünk. A mobilitás azonban a valóságban mégis kisebb mértékű lehetett az itt kimutatottnál, hiszen az adókönyvek alapján az azonos családnevüek közül is többnyire csak az azonos házban lakó vagy azonos foglalkozást folytató utódok esetében állapíthattuk meg teljes biztonsággal a kontinuitást. A leányági leszármazást vagy az özvegy újabb házasságát csak nagyon kevés 18 A pesti 1800/1801. évi összeírás 47 fajta kereskedő közül 40-nél, 9 fajta zsidó kereskedő közül 6-nál tünteti fel az árufajtát. 19 Magyarország történeti demográfiája 1963. 4. sz. táblázat. 20 1772-ben 812, 1773-ban 2444,1774-ben 2747, 1776-ban 2951 forint értékű áruhitelt nyújtott a pesti Gruden cégnek. BFL PL. Tanácsi iratok. Betáblázási jegyzőkönyvek. I. 931., 119., 187., 303. p. 21 Bruxelles. Les Archives Générales du Royaume. Conseil des Finances. Commerce avec l'États Héréditaires. Fasc. 4299.
