Bácskai Vera: Városok és polgárok Magyarországon II. - Várostörténeti tanulmányok 9/2. (Budapest, 2007)

Kereskedők, adósok, hitelezők, vagyon

A távolabbi piacokra is szállító 122 kereskedő közül az évente többször is megfordulók, de legalábbis rendszeresen visszatérők, nagyobb mennyiségű árut szállítók száma mindössze 54 volt: közülük 19 (35%) szegedi, 14 (26%) győri és 11 (20%) pesti. A 33 megnevezett győri kereskedő közül 20 szállított a környéken túlra terményeket, és összesen 14 bonyolított le nagyobb tételű rendszeres áruforgalmat. Ez utóbbiak szinte kivétel nélkül német vagy magyar polgárok, nemesek (nemesített polgárok) voltak; általában gabona­féléket, kisebb mennyiségben repcét is szállítottak. A legnagyobb forgalmat lebonyolító 5 ke­reskedő - Ferenczy József, Fischer György, Fischer József, Purgel György és Purgel Sámuel -az öt év alatt 159 rakománnyal szerepelt; az egész gabonaforgalom egynegyede, a Győrbe irá­nyulónak 43%-a az ő kezükön ment át. Közülük egyedül Ferenczy József tartozott a Veterland című lap tudósítása alapján 1844-ben a legnagyobb forgalmat lebonyolító tíz győri kereskedő közé.5 Fischer György és Fischer József ugyanazon forrás adatai alapján 32 000 mérő forga­lommal a 17. helyen állt: a jegyzőkönyv adatai szerint azonban ez évben ennek több mint két­szeresét, 72 000 mérő gabonát szállítottak Győrbe, így tehát a Vaterland alapján felállított rangsor kétes értékű.6 Kétségtelen azonban, hogy a legnagyobb forgalmat lebonyolító győri ke­reskedők nagy része a Tisza-hídi biztos jegyzőkönyveiben vagy egyáltalán nem fordul elő, vagy - mint a Vaterland adatai alapján készült rangsor élén álló Szalacsi József és Tóth Imre -csupán egy-két rakománnyal. Hasonlóképpen nem találjuk meg a jegyzőkönyvekben a legnagyobb pesti terménykeres­kedőket sem. Összesen 53 pesti kereskedő neve fordul elő, közülük csak 11 folytatott rendsze­res kereskedelmet a Tiszán; túlnyomó többségük zsidó volt. A jelentősebb pesti termény­kereskedőket csak Wodianer Sámuel és Koppel Fülöp képviselte. Wodianerről tudjuk, hogy 1829-ben települt át Szegedről Pestre; lehetséges, hogy Koppel is szegedi származású vagy a szegedi Koppel Adolf kereskedő rokona volt. Wodianer elsősorban dohánykereskedelemmel foglalkozott: 1844-ben Sina báróval együtt öt évre lekötötték a tiszántúli dohánytermést, így nem meglepő, hogy a dohányszállítmá­nyok 70%-a az ő árujuk volt. Rajtuk kívül jelentősebb mennyiséget csak a szegedi Kohn Ábra­hám szállított, 30 000 mázsát, Sina 67 000, Wodianer 91 000 mázsás forgalmával szemben. Wodianer azonban nemcsak dohányt, hanem jelentős mennyiségű egyéb terményt (97 000 mérő gabonát és 26 000 mérő repcét) is szállított, s ebben már nyilván korábbi szegedi kapcso­latai is szerepet játszhattak. Wodianer mellett a legnagyobb forgalmat lebonyolító 4 pesti kereskedő - Koppel Fülöp, Herzfelder Hermann, a Lackenbacher testvérek és Jurinátz F., valamint 1845-től a Pesti Ma­gyar Kereskedelmi Társaság - az összes gabona 10%-át, a repce 20%-át szállította. A legna­gyobb pesti terménykereskedők neve azonban vagy egyáltalán nem, vagy csak szórványosan, kis tételekkel fordul elő a jegyzökönyvekben. A legnagyobb forgalmat lebonyolító szegedi kereskedők nagyrészt a zsidók közül kerültek ki. A jegyzőkönyvben szereplő 52 szegedi kereskedő közül 19 bonyolított le rendszeres forgal­mat, közülük is 6 - Detsi Adolf, a Lichtenberger és Schmidlinger cég (amely egyúttal szállítmá­nyozással is foglalkozott), Kohn Ábrahám, a Ráth testvérek és Schwarzenfeld Sándor - az egész gabonakereskedelem 15, a repcekereskedelem 39, a dohánykereskedelem 17%-át bonyolította le. 5 BALÁZS 1980. 17. p, 6 Balázs is utal arra, hogy a Vaterland nem ad teljes képet a Győrbe irányított gabona mennyiségéről. BALÁZS 1980. 16. p.

Next

/
Oldalképek
Tartalom