Bácskai Vera: Városok és polgárok Magyarországon II. - Várostörténeti tanulmányok 9/2. (Budapest, 2007)
Kereskedők, adósok, hitelezők, vagyon
Adósok neve és foglalkozása Az adósság összege A vagyon %-a Petz Miksa sebész 28 641 Ft 52 Leypolter Károlyné, tímár özvegye 26 003 Ft meghaladja Übl Jenő fehérpék 22 306 Ft 75 Cyrus Anna bába 16 486 Ft 52 Mayer Mihály kőfaragó 11 038 Ft 59 Kölbl Miklós órás 9 779 Ft 86 Jahn Simon fogadós 9 410 Ft meghaladja Mosel József polgármester 8 369 Ft 37 Macher Magda ismeretlen foglalkozású 7 936 Ft meghaladja Barth Keresztély fogadós* 6 400 Ft 30 * BFL FL Test. a. a. 1260/a, 1276, 1008, 1208, 1516, 1407, a. m. 34, 52, 191. a. a. 1222. A fenti két névsor azt bizonyítja, hogy a legnagyobb tőkeigénnyel a kereskedők léptek fel, s ők voltak a leghitelképesebbek. Az iparosok közül elsősorban az állati termékeket feldolgozó iparágak képviselői - tímárok, szűcsök -, valamint a drága nyersanyaggal dolgozó ötvösök és a kőfaragók éltek leginkább a hitellehetőségekkel. Manufaktúratulajdonosok után hiába kutatunk. Bernáth Jakab viszont, akit a pesti tanács 8000 forint erejéig sem tartott hitelképesnek, a legnagyobb hitelt élvezők közé tartozott. A kereskedők - főleg a görögök - többnyire kereskedőtársaikhoz folyamodtak kölcsönért, de folyósítottak nekik hitelt nemesek, katonatisztek és papok is.30 Az egyéb polgári foglalkozásúak főképp polgártársaiktól és az egyháziaktól kaptak tőkét. A kereskedőknek nyújtott viszonylag bőséges hitel azt mutatja, hogy míg az udvar gazdaságpolitikája következtében a tőkével rendelkezők nem vállalták az ipari vállalkozások finanszírozásának kockázatát, a pesti kereskedelem méretei és virágzása alapján a kereskedőknek nyújtott hitelt ugyanezek biztosabb és gyümölcsözőbb befektetésnek tekintették. Tőkéjük megtérülését nem a kereskedők ingatlana, áru- vagy készpénzfedezete tette reménytelivé, mint inkább a várható kereskedelmi haszon. Legalábbis erre kell következtetnünk a hagyatéki leltárak között található kereskedővagyon-összeírások tanulmányozása alapján. A hagyatéki leltárak sajnos csak megközelítő pontosságú adatokat tartalmaznak az egyes kereskedők vagyonáról. Az e korból fennmaradt 28 leltár közül 21 csak az üzleti tökét - árukészletet, készpénzt, követeléseket és adósságokat - sorolja fel, s az ingatlanvagyonról és ingóságokról nem tesz említést. 30 A Pest megyei betáblázási jegyzőkönyvekben is gyakran találkozunk a pesti görög kereskedők nevével. A bejegyzések főleg a szentendrei görög kereskedőtársaikkal kötött hitelügyletekre derítenek fényt. A Pest városi jegyzőkönyveknél egyébként sokkal szűkszavúbban vezetett kötetekben a görög kereskedők mellett sok óbudai zsidó és néhány pesti polgár nevével is találkozunk, a fent felsorolt adósok és hitelezők közül pl. Leypolter Károllyal, Majtényi Károllyal, Totovics Péterrel, Beleznay Mihállyal, Bernáth Jakabbal stb. (Pest és Nógrád megye levéltára. Pestmegyei betáblázási jegyzőkönyvek.)
