Bácskai Vera: Városok és polgárok Magyarországon I. - Várostörténeti tanulmányok 9/1. (Budapest, 2007)
A mezőváros problematikája
talmazó keltezetlen példánya maradt fenn. Az utóbbiak feltehetően 1528 tavaszán készülhettek, amikor az őrgróf Lötz Jánost a hunyadi és gyulai uradalom eladására vonatkozó felhatalmazással Gyulára küldte,4 s adataik valószínűleg az 1527. évi számadáson alapulnak. Az uradalomban élő adófizetők számára vonatkozóan a legmegbízhatóbb forrásnak az 1525. évi és 1527. évi censusjegyzékeket tekinthetjük,5 melyek helységenként, név szerint sorolják fel az adófizetőket, nevük mellett megjelölve a fizetett census összegét vagy az adómentességjogcímét.6 Az összeírások azonban nem terjednek ki az egész uradalomra, mert a három mezővároson kívül 1525-ben 36, 1527-ben pedig 24 falu lakóit veszik számba. Hasonlóképpen nem tekinthetők teljesnek a számadáskönyvek7 censusjövedelmet feltüntető adatai sem. A számadások nem tartalmazzák a jobbágyok számát, csupán a befizetett census összegét, mely ritka kivételtől eltekintve évi 1 forintot tett ki, s így a census összege azonosnak tekinthető az adózó jobbágyok számával. A három forrás a következőképp adja meg a jobbágyok számát: Év Birtokbecslés Censusjegyzék Számadáskönyv 1525 1057 (ebből 317 libertinus és novicius és 40 vlach) 1088 (ebből 281 libertinus és novicius) 696 (csak adófizetők) 1527 1440 (ebből 575 libertinus és novicius, 40 vlach) 1134 (ebből 400 libertinus és novicius) 764 (csak adófizetők) 1525-ben a birtokbecslés és számadáskönyv adatai teljes összhangban vannak: a becslés 700 adófizetője közül 696 valóban befizette a censust. (A jelentéktelen eltérést a néhány félvagy negyedcensust fizető is okozhatta.) Meglepő azonban, hogy az uradalom tartozékainak csak egy részét számba vevő censusjegyzék több jobbágyot mutat ki. Igaz, hogy ebben az évben a birtokbecslés és a censusjegyzék között nincs olyan nagy különbség; az utóbbiból csak a vlach falvak és két falu, Alabián és Püski hiányzik, melyekben a birtokbecslés szerint mindössze 6 jobbágy élt.8 A két forrás közötti eltérés azonban nem jelentős, s valószínűleg annak tulajdonítható, hogy a februárban készült jövedelemkimutatás még az előző évi adatokon alapult. A libertinusok számában mutatkozó eltérés pedig azzal magyarázható, hogy a birtokbecslés nyilván minden adómentest a libertinus és újonnan jött kategóriába sorolt, míg az adójegyzékek esetenként megjelölik az adómentesség más jogcímét is.9 3 MOL Filmtár. Staatsarchiv Nürnberg. BA. 10 673. doboz Br. Lit. 1124/2,4, 1127/17.; MOL Fényképmásolatok a Brandenburgi (Hunyadi) levéltárból (a továbbiakban Fényképmásolatok) Br. Lit. 1056/31. 4 VERESSE. 1938. 110 p. 5 MOL Fényképmásolatok. Br. Lit. 1056/21, 22. 6 A szabadosokon és újonnan jöttéken kívül nem Fizettek censust az özvegyek, a szegények, a bíró és esküdtek, a molnárok, vámosok, erdöörök, virrasztók és egyéb szolgálatot teljesítők, valamint a tüzkárosultak. 7 Az 1525-28. éveket felölelő számadások több példányban maradtak fenn (egy-egy év számadásai vagy több évre kiterjedő összesítések formájában), néha eléggé eltérő számadatokkal. MOL Fényképmásolatok. Br. Lit. 1056/24, 26, 20, 1057/17. (Részben a Filmtárban, BA. 10 673 doboz). 8 Feltehetően éppen a kis jobbágylétszám miatt maradtak ki a jegyzékekből. A birtokbecslés csak ennél a két falunál adja meg jobbágyok számát. 9 Lásd a 6. jegyzetet.
