Bácskai Vera: Városok és polgárok Magyarországon I. - Várostörténeti tanulmányok 9/1. (Budapest, 2007)

Módszertani kérdések

vizsgálata valamelyes fényt deríthetne a városok közötti migrációra is, amelyről jelenleg csak feltevések születhettek az illusztratív példaként feltárt egyedi esetekből. Egyoldalú megközelítés jellemezte a városi vezető testületek, a tanács, a választott pol­gárság, a hivatalnokok összetételének vizsgálatát is. Többnyire csak a foglalkozási megoszlás szempontjából vizsgálták ezek összetételét, anélkül azonban, hogy az egyes csoportok arányát e testületekben összevetették volna a városi társadalomban képviselt arányukkal. Mivel vi­szonylag kis létszámú csoportról van szó, reális feladat lenne más forrásokból merített adatok­kal feltárni származásukat, iskolázottságukat, családi kapcsolataikat is. Ez utóbbiak fényt deríthetnének arra is, hogy a testület összetételének megváltozása nem jelenti minden esetben új érdekcsoport képviseletét. Kellően ki nem aknázott források a szinte minden levéltárban megtalálható céhiratok is, amelyek közül csak a céhstatútumok számítanak lerágott csontnak. Kevés figyelmet fordított a kutatás a nyilvántartásokra: a mesterkönyvekre, a szabadítási és az inasszegődtetési könyvekre, amelyek adataiból megállapítható, hogy egyes szakmákat mely társadalmi rétegekből, honnan származó mesterek képviselték, s hogy az utánpótlás honnan, kikből került ki. Ezek az adatok a sokat idézett céhes panasziratoknál pontosabb képet adnának a különböző szakmák jövedelme­zőségéről, társadalmi presztízséről, és differenciáltabban ábrázolnák a kézművesipar egészé­nek helyzetét. A városban élő nemesek, értelmiségiek helyzetéről, összetételéről fontos adatok menthe­tők a 19. század első felében szaporodó egyletek, körök, kaszinók tagnévsoraiból. Ezek iránt az utóbbi időben - igaz, inkább a későbbi korszakokra vonatkozóan - megélénkült az érdeklődés. Viszont szinte szűz területnek tekinthetők a törvényszéki iratok: forrásértékük a társada­lomtörténet szempontjából jóformán feltáratlan. Hajdú Lajos könyve is érzékelteti, hogy a bün­tetőperek iratai igen sok adatot tartalmaznak a városi társadalom alsóbb rétegeiről. A polgári perekből is számos, gazdasági és társadalmi kapcsolatokra vonatkozó adat meríthető. Az időbeli korlátok miatt csak a szinte mindenütt megtalálható, eddig is használt, de szisztematikusan fel nem dolgozott nagyobb forráscsoportokra hívtam fel a figyelmet. Termé­szetesen nem térhetek ki a különböző szempontú és rendkívül heterogén adatokat tartalmazó speciális összeírásokra. Ehelyett inkább arra szeretném felhívni a figyelmet, hogy az összeírá­sok és statisztikai módszerekkel könnyen feldolgozható források mellett ne feledkezzünk meg a tanácsi iratanyag és a tanácsülési, valamint a választott polgárság üléseiről készített jegyző­könyvek szisztematikus feldolgozásából adódó lehetőségekről. Valaha ez az iratanyag alkotta a várostörténet-írás fő bázisát, az utóbbi időben inkább az összeírásokból levont következteté­sekhez szolgáltatnak illusztrációt. A folyamodók kérvényeiből nagyszerű pályarajzok készít­hetők, és segíthetnek annak a kérdésnek a megválaszolásában, hogy az egyéni adottságok mellett mely tényezők határozták meg a sikert vagy a kudarcot. Stílusuk, érvrendszerük menta­litástörténeti adalékokat is szolgáltat. A jegyzőkönyvi bejegyzésekből is menthetők társada­lomtörténeti adatok: példaként a lelencek eltartási költségeinek utalványozására utalhatok. A választott polgárság jegyzőkönyvei számos érdekellentétről, esetenként társadalmi konfliktu­sokról tartalmaznak információt. A társadalomtörténeti kutatás - s ezt a jelenlevők éppoly jól tudják, mint jómagam - mun­kaigényes feladat, amelynek az elvégzését a számítógép megkömiyíti ugyan, de a munka dan­dárjától nem mentesít. A külföldi tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a nagyobb szabású társadalomvizsgálatok - már csak a városi populáció nagysága miatt is - általában csoportmun­ka eredményei. Ez a csoportmunka nálunk hiányzik. Igaz, a vizsgált korszak várostörténetével foglalkozó kutatók száma elég csekély, mégis úgy vélem, megfelelő kutatási téma kiválasztása

Next

/
Oldalképek
Tartalom