Bácskai Vera: Városok és polgárok Magyarországon I. - Várostörténeti tanulmányok 9/1. (Budapest, 2007)

Módszertani kérdések

székhely, 4 kerületi biztosság székhelye volt). Központi funkcióik sokrétűsége, a távolsági keres­kedelemben betöltött jelentős szerepük következtében igen nagy - Pest-Buda után a legnagyobb - tiszta vonzáskörzetet alakítottak ki, amelyhez képest megosztott körzetük csekély volt. De megosztott körzetük felében is domináns szerepet játszottak, amennyiben csupán náluk alacso­nyabb rendű központokkal osztoztak: átlagosan 2 piacközponttal. Ezek a piacközpontok többnyi­re őket vallották piachelyüknek, tehát feltehetően az e városokban beszerzett áruk kiegészítő elosztóhelyei, illetve mezőgazdasági termények kisebb jelentőségű gyűjtőhelyei lehettek. A 3. csoportba szintén nagy népességű (a csoportátlag 20 000 fő), a kortársak által jelen­tős kereskedelmi csomópontként számon tartott városok kerültek. Ezek azonban már földrajzi helyzetüknél fogva sem kapcsolódtak be közvetlenül a nyugatra irányuló (illetve nyugatról jövő) kereskedelmi forgalomba, mivel túlnyomó többségük az ország északi és keleti peremvi­dékein helyezkedett el. Inkább az eltérő tájegységek, a különböző országrészek közötti forga­lom csomópontjai és elosztó központjai voltak. Tiszta körzeteiknek sem volt olyan bő gabona­termése, mint a 2. csoportba tartozó városok körzeteinek; mindössze 5 város (a csoport állomá­nyának 40%-a, Nyíregyháza, Arad, Versec, Kecskemét, Gyula) körzetében termett jelentős mennyiségű felesleg. A többi körzet gabonában önellátó volt, és legfeljebb kis tételeket bocsá­tott áruba. Az egy főre jutó legelő- és rétterület nagyságából ítélve az állattenyésztés nagyobb jelentőségű volt, vásáraik is elsősorban állatforgalmukról voltak híresek. Az itt áruba bocsátott termékek egy része tiszta körzetükből került piacaikra, de az or­szágrészek közötti, illetve a nyugatra irányuló forgalomba közvetve bekerülő mezőgazdasági termékek és állatok nagyobb része bőségesebb gabonatermésű, hatalmas kiterjedésű, megosz­tott körzeteikből származott. E csoport városainak megosztott körzete több mint háromszorosát tette ki nagy népességű tiszta körzeteiknek. Hatalmas megosztott körzeteikre többnyire más vá­rosokkal (átlagosan 6,2 várossal) gyakoroltak vonzást, s e városok fele ugyanabból a csoport­ból került ki, tehát egymás között is vetélytársak voltak. A vonzásterületük megoszlása, megosztott körzeteik egymásba olvadása is azt mutatja, hogy - a 2. csoport városaitól eltérően - e városok régión túlnyúló szerepköre dominált. Megosztott körzeteiket a többi csoportétól nemcsak rendkívüli nagyságuk vagy domi­náns arányuk, hanem eltérő jellegük is megkülönböztette. A többi város zöménél ugyanis csak a vonzásterület peremén elhelyezkedő települések tartoztak több, többnyire csak 2-3, nagyjából azonos távolságra fekvő, egyformán megközelíthető központ vonzásába. Néhány esetben a központok által nyújtott szolgáltatások különböző gazdagsága késztette a lakosságot arra, hogy a legközelebb eső piacközpont vagy alközpont mellett, ahol kisebb tételű eladásait, mindennapi beszerzéseit intézte, felkeresse a távolabbi, nagyobb felvevő képességű és bőségesebb árukíná­latú piacokat is. Éppen ezért a városok többsége csak 1-2 más piacközponti funkciót betöltő te­lepüléssel együtt gyakorolt vonzást megosztott körzetére. A négynél több központ együttes vonzása egy-egy területre ritkaságszámba ment, és a vonzásterületbe tartozó településeknek legfeljebb 10%-ára terjedt ki. A 3. csoportban azonban a megosztott körzetbe tartozó települések egyötöde négy vagy még több központot vallott piacának, és a három központ vonzásában levők aránya is magasabb volt, mint a többi csoportnál. Ennek oka az, hogy itt a városok zömének vonzásterületébe alföl­di települések tartoztak, és a nagy népességű, mezőgazdasági árutermelést folytató alföldi tele­pülések nagy tételű eladásai nem kötődtek egy-egy központhoz, hanem terményeiket ott adták el, ahol ez éppen a legelőnyösebb volt számukra. A nagy tételű eladáskor a kedvező piaci árak révén az esetleg nagyobb szállítási költségek is megtérültek. S mivel ezeknek a településeknek a mindennapi szükségleteket kielégítő kézművesipara és kereskedelmi hálózata is volt, eladó-

Next

/
Oldalképek
Tartalom