Bácskai Vera: Városok és polgárok Magyarországon I. - Várostörténeti tanulmányok 9/1. (Budapest, 2007)
Társadalmi összetétel - társadalmi mobilitás a fővárosban
A pesti német szabóinasok származáshelyi összetétele A német szabócéh inasszegödtetéseiröl csak 1853-ig maradtak fenn adatok.10 A vizsgált időszakban - 1825 és 1853 között - a felszabadítás időpontját mindenkor a szegődtetés bejegyzése után vezették be. Az inasok személyi adatait pontosabban vezették, mint a lakatoscéhben. Az 1825 és 1853 között szegődtetett 1843 inas közül mindössze két esetben nem tüntették fel a születési helyet, 12 esetben a vallás, 18 esetben a kor megjelölése hiányzott. A külföldi vagy magyarországi származást minden esetben feltüntették, kevésbé rendszeresen jelölték meg a vármegye nevét, ezért 57 gyakori vagy elírt származáshelyet nem lehetett lokalizálni. A mesterfiúkat e céhben is egyidejűleg szegődtették és szabadították fel, ez az egyidejűség másoknál csak ritkán fordult elő, viszont igen gyakori volt, hogy a szabadítás jóval az előírt és bejegyzett tanulóidő letelte előtt megtörtént, anélkül hogy a szegődtetés előtti tanulóidőre utaltak volna. Megfigyelhető, hogy az idősebb korú inasok számára egy évvel rövidebb tanulóidőt írtak elő, mint a fiatalabbaknak. 1825 és 1853 között a céh összesen 1843 inast szegődtetett, többet, mint a lakatoscéh 41 év alatt, igaz a német szabómesterek száma is jóval nagyobb volt, mint a lakatosmestereké. Az 1840. évi adóbesorolás 280 német szabómestert és 380 legényt tartott nyilván, a mesterekre kivetett adó összege 475 forint volt, egy mesterre átlag 3 forint jutott, míg a lakatosok átlag 4 forint 25 krajcárt fizettek, azaz a szabómesterség kevésbé jövedelmező szakma volt." A szegődtetések időbeli megoszlása egyenletesebb volt, mint a lakatosoké, lassú, de egyenletes növekedést mutatott, igaz, éppen az átalakulás éveiről, az 1850-1873 közötti időszakról csak töredékes adatok maradtak fenn, de az kétségtelen, hogy az 1850-es évek elején itt is erős fellendülés mutatkozott. Az inasok száma ötéves bontásban a következőképpen alakult: Időszak Inasok száma 1825-1829 261 1830-1834 254 1835-1839 311 1840-1844 381 1845-1849 294 1850-1853 342 Az inasok 45%-a helyi születésű volt (ez az arány nagyjából azonos volt a pesti születésű lakatosinasokéval), a budai származásúak 7,7%-os aránya valamelyest meghaladta, az Óbudáról származók 0,7%-os aránya viszont jóval alacsonyabb volt a másik szakmáénál. A pestiek aránya az 1850-es években a korábbi 50%-ot megközelítő értékről 37%-ra csökkent, ami azt 10 A kötet végén található két-három 1872-ből származó bejegyzés azt sejteti, hogy a közbeeső időszak nyilvántartásai már korábban elpusztulhattak. 11 BFL IV. 1202. c. Pest város levéltára. Int. a. n. 5259.
