Bácskai Vera: Városok és polgárok Magyarországon I. - Várostörténeti tanulmányok 9/1. (Budapest, 2007)
Módszertani kérdések
8. csoport (16 központ) Bártfa, Bát, Eperjes, Igló, Késmárk, Kisszeben, Kőszeg, Lőcse, Marcali, Rimaszombat, Selmecbánya, Sósújfalu, Szakolca, Szentendre, Szepesváralja, Tállya Nagyon gyenge fejlettségű központok, kevés, de elég jövedelmező szántóterülettel (1,1 hold/fő, 2,5 forint/hold), nagyon kevés legelő- és rétterülettel (0,5 hold/fő) vonzáskörzeteikben. Szőlő csupán a központok felének vonzásterületén található, jelentősebb területű mindössze három vonzáskörzetben. Tiszta körzeteik kézművesipari-kereskedelmi fejlettsége nagyon gyenge. Kis (500 főnyi) népességű településeket vonzottak. 9. csoport (6 központ) Dézna, Hőgyész, Huszt, Máramarossziget, Resica, Vaskóh Nagyon gyenge fejlettségű központok kevés és kis jövedelmű szántóterülettel (0,7 hold/fő, 0,96 forint/hold) és nagyon sok legelő- és rétterülettel (1,7 hold/fő) vonzáskörzetekben. Tiszta körzeteik kézművesipara és kereskedelme gyengén fejlett, legfeljebb közepes, vonzásuk általában kis (700 fő körüli) népességű településekre terjedt ki. 10. csoport (18 központ) Belényes, Bellus, Breznóbánya, Felsőbánya, Gölnicbánya, Korompa, Korpona, Libetbánya, Mosóc, Nagybánya, Ó-Lubló, Oszlány, Rajec, Rozsnyó, Szepesszombat, Szinyérváralja, Szomolnok, Újbánya Nagyon gyenge fejlettségű központok (túlnyomórészt bányavárosok), kevés és kisjövedelmű szántóterülettel (0,9 hold/fő, 1,3 forint/hold), átlagos legelő- és rétterülettel (1 hold/fő) vonzáskörzeteikben. Tiszta körzetük kézművesipara és kereskedelme nagyon gyengén fejlett, általában kis (650 főnyi) népességű településeket vonzottak. A piacközpontok eloszlása a clusterekben kielégítően egyenletes: a csoportok zömének állománya 10 és 20 között mozog. Ezektől erősen eltér a 34 központból álló 7. csoport, valamint az önálló osztályt alkotó Pest-Buda, illetve Dunaszerdahely. Pest-Buda különállása - ami elsősorban az első három faktor kiemelkedően magas faktorsúlyának tulajdonítható8 - meggyőzően tükrözi azt a tényt, hogy a városfejlődés e színvonalát még a legfejlettebb piacközpontok sem közelítették meg. A többi központot nagymértékben felülmúló ipari-kereskedelmi-igazgatási és kulturális szerepköre döntő módon befolyásolta a faktoranalízis eredményeit. A piacközponti szerepkört meghatározó tényezőinek feltárásakor ugyanis mindkét vizsgálatban a változók szórásnégyzetének legnagyobb hányadát magyarázó első faktor a központok belső fejlettségét kifejező faktor volt. Amikor második vizsgálatunk során a faktoranalízist Pest-Buda kihagyásával a többi 137 központra vonatkozóan végeztük el, a változók szórásnégyzetének 21%-át magyarázó első faktor a tiszta körzet kézművesipari és kereskedelmi fejlettségét jellemző változókkal mutatott szoros kapcsolatot, míg a központ fejlettségére vonatkozó változók a szórásnégyzetnek csupán 8%-át magyarázó harmadik faktorral voltak szoros összefüggésben. Azaz a központ belső fejlettségének nagy hatása a piacközponti funkciók hatósugarára elsősorban a fővárosnál érvényesült nagyobb mértékben, míg a többi központnál a körzet viszonyai ennél meghatározóbb szerepet játszottak. A piacközponti funkció erőssége alapján kialakított rangcsoportokhoz (kategóriákhoz) hasonlóan a clusterekben sem észlelhető a központoknak jogállás szerinti elkülönülése. 8 Az első faktor faktorértéke 83,91 (a következő legmagasabb érték Pozsonyé: 38,20), a másodikban 21,14 (a következő legmagasabb Szeged: 13,01), a harmadikban 37,46 (a következő legmagasabb Pécs: 22,04).
