Bácskai Vera: Városok és polgárok Magyarországon I. - Várostörténeti tanulmányok 9/1. (Budapest, 2007)
Társadalmi összetétel - társadalmi mobilitás a fővárosban
1. táblázat A férfiak kormegoszlása Pesten Év 17 év alatt 17^10 éves 40 év felett Nősek aránya a 17-40 évesek között Év % 1804/1805 40,3 35,3 24,4 49,0 1818/1819 38,7 40,9 20,4 51,1 1827/1828 39,1 42,6 18,3 50,7 1836/1837 39,6 41,6 18,8 52,4 1 1838/1839 36,3 49,1 14,6 43,9 1839/1840 36,4 49,1 14,5 44,2 1840/1841 37,5 48,3 14,2 44,6 1841/1842 37,5 48,3 14,2 44,8 1842/1843 37,3 48,3 14,4 44,9 1847/1848 34,0 50,0 16,0 43,4 A nagykorú férfiak kormegoszlásának eltolódása a fiatalabb évjáratok felé, a nem önállóak, illetve a bevándorláskor már csak fiatal koruk miatt is pályájuk kezdetén állók túlsúlya kellően magyarázza a nős férfiak arányának erőteljes csökkenését a század elejéhez képest. A század elejétől az 1830-as évek végéig a 17-40 éves férfiaknak körülbelül a fele (49-52%-a) élt házasságban, s ez az arány az első három évtizedben még csekély emelkedő tendenciát mutatott. Az árvizet követő években ez az arány 44%-ra süllyedt - majd 1845/46-ban az éhínség következtében felduzzadt lakosság körében csak 39%-ot tett ki, de még 1847/48-ban is csak 43%-ra emelkedett. Tehát a házasságok aránya az 1830-as évek végétől folyamatosan csökkent, s ez a folyamat az árvizet követő évek betelepülési hulláma során még fokozódott. Csökkent az ezer főre jutó házasságkötések száma is: míg az 1780-as években ezer főre 12, az 1800-as évek végén 14 házasságkötés jutott, e szám az 1820-as évek végére 8-ra csökkent. A házassági esélyek romlását tanúsítja az első házasságkötési kor csekély emelkedése is, a század eleji 27,9 évről az 1820-as évek végére jellemző átlagos 29,2 évre. Európai összehasonlításban Pesten jóval fiatalabban kötöttek a férfiak házasságot, mint más nagyvárosokban, az emelkedő tendencia azonban általános jelenség. A családalapítás lehetőségei elsősorban a bevándorlók számára tolódtak későbbre: a pesti származású vőlegények - akik aránya a házasulok között a század elejéhez képest 10%-kal csökkent és a vőlegényeknek csak 27%-át tette ki - házasodási kora 3 évvel alacsonyabb volt, mint a bevándoroltaké (27,1 év, szemben amazok 30,7 éves átlagkorával). Ez a különbség a század elején még csak másfél év volt. Nagyobb eltérés tapasztalható a pesti születésű, illetve bevándorolt nők átlagos házasodási kora között: az előzőeké 21,7-ről 22,3 évre, az utóbbiaké 25-ről 25,5 évre emelkedett. A bevándoroltak romló házassági esélyeit tanúsítja az a tény is, hogy közülük jóval többen kötöttek özvegyasszonyokkal frigyet.
