Bácskai Vera: Városok és polgárok Magyarországon I. - Várostörténeti tanulmányok 9/1. (Budapest, 2007)
Társadalmi összetétel - társadalmi mobilitás a fővárosban
a foglalkozás. A különböző foglalkozáscsoportokhoz tartozók házasságai is többnyire - 30 esetben - azonos társadalmi rangban levők között kötődtek, azaz a házasságok 77%-ánál tapasztalunk azonos társadalmi helyzetet, bár a különböző foglalkozásúak közötti házasságok növekvő aránya a zártság bizonyos oldódását, a különböző foglalkozások nivellálódását, azaz azt jelzi, hogy a társadalmi rangban a vagyoni helyzet feltehetően már nagyobb szerepet játszott, mint a középkori jellegű foglalkozásbeli, céhbeli azonosság. Felfelé ívelő mobilitást leginkább a szolgálók esetében tapasztalunk: 36 szolgáló, napszámosnő vagy más, bérmunkáscsaládból származó menyasszony közül 9 választott hasonló körből férjet, 1 őstermelőhöz, 1 pedig kiszolgált katonához ment feleségül, 6 vőlegénye viszont kézművesmester, 16-é kézműveslegény volt, l-l pedig kereskedővel, illetve fuvarossal kötött házasságot. Az emelkedés itt megint csak viszonylagos: a vőlegények jelentős része legény, kőműves, ács, varga, és sok közülük a bevándorolt. Süllyedést csak két esetben - egy tisztviselő özvegyének kézművessel, illetve egy fuvaros özvegyének napszámossal kötött házasságában tapasztaltunk, de inkább csak az utóbbi esetet tekinthetjük annak, mert az elhalt tisztviselő rangját nem ismerjük pontosan, az özvegy pedig a kézművesek hierarchiájában előkelő helyen álló, külföldi származású ötvösmesterhez ment feleségül. Az eltérő foglalkozásúak közötti párválasztás, azaz a társadalmi mobilitást sejtető példák elég gyéren fordulnak elő, feltűnő azonban, hogy az ilyen házasságok túlnyomó többsége a bevándorolt vőlegényeknél figyelhető meg. A korábbi zártság lassú oldódásának másik jele a vegyes házasságok növekvő száma. Az első két időmetszetben egyetlen vegyes házasság sem fordult elő, 1788-90-ben 16-ot regisztráltak, ami az összes házasságkötés 2,2%-át tette ki, 1808-10-ben 108-at (7,2%), 1828-30-ban pedig 153-at (10,6%). 5. táblázat A más vallású házasfelek megoszlása Vallás 1788-90 1808-10 1828-30 Vallás Férfi Nő Férfi Nö Férfi Nő Evangélikus 6 3 67 19 82 34 Református 4 _ 13 4 22 6 Görögkeleti 2 _ 4 1 8 1 Összesen 12 3 84 24 112 41 A férfiak közül a más vallású menyasszonyt választók legnagyobb számát a bevándoroltak adták. 1808-ban még elég jelentős volt az arányuk a külföldiek között is, s igen jelentéktelen a pesti származásúaknái. 1828-30-ban a legnagyobb arányban a más városokból bevándoroltak és a pestiek között fordult elő vegyes házasság, s a legritkábban a külföldi vőlegényeknél. 1788-90-ben a nők között is a vidékiek között fordult elő a leggyakrabban a más vallásúval kötött házasság, s legritkábban a pesti menyasszonyok között. 1808-10-ben arányuk a külföldiek és a más városból bevándoroltak között volt a legmagasabb, s továbbra is a pestiek között a legalacsonyabb. 1828-30-ban viszont a vegyes házasság a leggyakrabban a pesti származású menyasszonyoknál fordult elő, elég nagy gyakorisággal tapasztalható a külföldieknél, s arányuk csökkent a magyarországi bevándoroltak között.
