Bácskai Vera: Városok és polgárok Magyarországon I. - Várostörténeti tanulmányok 9/1. (Budapest, 2007)
Társadalmi összetétel - társadalmi mobilitás a fővárosban
nak tekinthetők. Ha az ismeretlen származású özvegyeket is a tartósan megtelepült pesti lakosok közé soroljuk, a pestiek a házasságot kötő nőknek a vizsgált korszakban mintegy a felét, az 1800-as években pedig kétharmadát tették ki. A bevándorlóknak a férfiakénál jóval csekélyebb aránya a nők között nem szorul külön magyarázatra: az egyedül élő nők számára csekélyebb munkaalkalom kínálkozott, s feltehetően a szolgálók és napszámosnők egy része is a helyi szegényebb családokból, vagy a családostól bevándoroltak nőrokonaiból került ki.19 A családos betelepülők száma viszont jóval csekélyebb volt az átmenetileg vagy huzamosabban itt élő magányos férfiakénál, azok pedig, akik itt megtelepedve származáshelyükröl választottak feleséget, az esküvőt is gyakran a menyasszony lakhelyén kötötték. így nem meglepő a bevándoroltak csekély aránya a menyasszonyok között. S természetes az is, hogy a bevándorlók megoszlása a honiak és külföldiek között is különbözőképp alakult a férfiaknál és a nőknél (lásd a XIII. táblázatot a Függelékben). A 18. század elején a kül- és belföldi bevándorlók aránya szinte teljesen azonos volt a két csoportban, s a külföldiek aránya mindkettőben csökkenő tendenciát mutat. De míg a férfiaknak egészen 1810-ig több mint felét teszik ki a külföldiek, a menyasszonyok között arányuk jóval rohamosabban csökkent: míg a bevándorolt vőlegényeknek több mint egyharmada külföldről jött, a menyasszonyoknak már nem egész egynegyede. Ami a magyarországi bevándorlók táji eloszlását illeti, a nők származáshelyei még erősebben a Dunántúlra, a Felvidék nyugati részére és a Duna-Tisza közére koncentrálódtak (lásd aX. táblázatot a Függelékben). A távolabbi vidékekről később és jóval szórványosabban jelennek meg a női bevándorlók. A legtöbb bevándorlót adó városok, illetve püspöki és jelentősebb mezővárosok összetétele és sorrendje is a férfiaknál tapasztalthoz hasonlóan alakult. 4. táblázat A három vagy annál több bevándorlót adó városok összetétele A 18.század A 19.század Város neve Betelepültek száma Város neve Betelepültek száma Városok 1. Komárom 9 1. Selmecbánya 31 2. Pozsony 8 2. Pozsony 29 3. Győr 7 3. Győr 20 4. Esztergom 7 4. Komárom 12 5. Körmöcbánya 4 5. Esztergom 11 6. Nagyszombat 4 6. Körmöcbánya 11 7. Fehérvár 9 8. Nagyszombat 5 19 1788-90-ben az anyakönyv 49 szolgáló, illetve napszámosnö foglalkozását tüntette fel, mintegy egyötödük pesti volt: az 1828-30-ban kimutatottaknak pedig 17%-a.
