Bácskai Vera: Városok és polgárok Magyarországon I. - Várostörténeti tanulmányok 9/1. (Budapest, 2007)

Társadalmi összetétel - társadalmi mobilitás a fővárosban

Feltételezésünket, hogy az ismeretlen származáshelyüek jelentős része a Pesten tartósan megtelepültek közül került ki, alátámasztja a pestiek és ismeretlen származáshelyüek számának ellentétes összefüggését kimutató 1. grafikon is, ahol az egyik csoport arányának csúcsértéke pontosan egybeesik a másik arányának mélypontjával. Korántsem akarjuk azonban azt állítani, hogy az ismeretlen származáshelyüek mind a városban régen megtelepedett lakosok voltak, hiszen az anyakönyvezés pontatlansága a többi személyi adat hiányából is kiviláglik. Ezért az ismeretlen származásúakat minden egyes időmetszetben külön mutattuk ki.8 1. grafikon A pesti és ismeretien származásúak százalékos megoszlása 100 •-90 --80 --70 --60 --50 ••-40 •-30 --20 10 •• 0 -ismeretlen származású férfi — — pesti férfi ismeretlen származású nő pesti nő 1735-37 1755-57 1788-90 1808-10 1828-30 EV Az anyakönyveknek a vőlegényekre vonatkozó foglalkozási adataiból pontatlanságaik, hiányaik ellenére is levonhatók bizonyos következtetések a férfilakosság foglalkozási-társadalmi megoszlásáról, pontosabban a városi lakosság tartósan megtelepült, családalapításra képes rétegének megoszlásáról, származáshelyi összetételéről, s ennek során közvetve a fluktuáció méreteiről, valamint a 18. század végétől az első házasságot kötők átlagos korának alakulásáról is. A menyasszonyokról szóló adatok azonban csak a nők származáshelyi megoszlására, majd a 8 Az ismeretlenek kiugró aránya az 1755-57. években jelzi ez időszak regisztrálásának nagyfokú pontatlanságát. Ha az ismeretlen származásúak és a pestiek együttes arányát ábrázoljuk grafikusan, olyan görbét kapunk, amely csúcspontját az 1755-57-es időmetszetben éri el, s attól kezdve elég meredeken hanyatlik, ami logikailag is valószínűtlen, hiszen aligha képzelhető el, hogy a város benépesülésének kezdeti időszakában lett volna a pestiek aránya a legmagasabb.