Bácskai Vera: Városok és polgárok Magyarországon I. - Várostörténeti tanulmányok 9/1. (Budapest, 2007)

Társadalmi összetétel - társadalmi mobilitás a fővárosban

PEST TÁRSADALOMTÖRTÉNETÉNEK VIZSGÁLATA A HÁZASSÁGKÖTÉSEK ALAPJÁN (1735-1830) Az egyházi anyakönyvek igen nagy forrásértéke a prestatisztikai korszak társadalmának vizsgálatában közismert. Bejegyzéseiket külföldön és hazánkban egyaránt elsősorban demográfiai kutatások során dolgozták fel, de a társadalom szerkezetére, összetételére vonatkozó közvetlen vagy közvetett adataik tanulmányozása is megindult, főleg a falusi társadalomvizsgálat területén. A városi egyházi anyakönyvek ilyen felhasználására, feltehetően a feldolgozandó adatok óriási mennyisége és a lakosságra vonatkozó más, teljesebb, könnyebben feldolgozható összeírások és nyilvántartások megléte miatt alig akad példa. Pest társadalmi összetételének kutatásában az anyakönyvek nélkülözhetetlennek bizonyulnak: a 18. századra és a 19. század elejére vonatkozóan egyedüli átfogó és egyben egyedi adatokat is nyújtó forrásai a lakosság összetételének. Mint ismeretes, az adóösszeírások Pesten, két-három véletlenszerűen fennmaradt kötet kivételével megsemmisültek. Az országos népesség- és lélekösszeírások megmaradt összesítői legfeljebb a lakosság számának alakulásáról adnak felvilágosítást; a népesség foglalkozási, társadalmi, vagyoni megoszlásáról a többi fennmaradt, speciális céllal készített összeírásokhoz és nyilvántartásokhoz hasonlóan, legfeljebb egyes foglalkozáscsoportokra, társadalmi rétegekre vonatkozóan adnak koronként változó pontosságú és változóan értelmezhető adatokat. Az egyházi anyakönyvek természetesen nem pótolhatják az elpusztult, korabeli más összeírásokat. Adatgazdagságuk elmarad a népesség-összeírások jóval több egyedi adatot tartalmazó családi (egyéni) összeíró lapjaitól, s nem helyettesíthetik az adókönyvek vagyoni rétegződést is tükröző adatait sem. A legnagyobb hátrányuk a többi, különböző céllal készült összeírásokkal szemben az, hogy nem egy adott időponttal kapcsolatban adnak teljes, vagy többé-kevésbé teljes felsorolást a város egész lakosságáról, vagy egy körülhatárolt társadalmi rétegről, foglalkozáscsoportról. A társadalmi struktúra vizsgálatánál ezért csak a házassági, születési és halálozási anyakönyvek együttes, egy-egy nagyobb korszakot felölelő teljes adatanyagának feldolgozásával alkalmasak. Ugyanakkor számos, más forrásban nem található adatot (pl. származáshely, kor, foglalkozás) tartalmaznak, és bejegyzéseik alapján a társadalmi rétegek közötti mozgásra, érintkezésre, a bevándoroltak különböző csoportjainak beilleszkedési lehetőségeire, azaz a társadalmi mobilitás számos aspektusára is felvilágosítás nyerhető belőlük. Az ilyen jellegű kutatásnak az anyakönyvi adatok kvantitatív feldolgozása csak elindítója, alapja lehet: a részletes feltárásukhoz elengedhetetlen az egyes személyek, családok sorsának egyedi vizsgálata is. A társadalomvizsgálat szempontjából az anyakönyvek igazán beszédessé csak családrekonstrukcióval párosítva válnak, ilyen vizsgálat azonban olyan nagy népességű településsel kapcsolatban, amilyen Pest, még gépi feldolgozással is egy kutatócsoport hosszas erőfeszítéseit venné igénybe, annál is inkább, mert a város társadalmi összetételéről eddig feltárt ismereteink még megbízható mintavételhez sem elegendők. Bármilyen nagy és munkaigényes feladatot jelent is, kétségtelen, hogy az egyházi anyakönyvek alaposabb feldolgozása nélkül a 18-19. századi Pest társadalomtörténetét sem megírni, sem megérteni nem lehet. Egy ilyen nagyarányú feltáró munka előkészítéséhez tisztázni kell, hogy a pesti anyakönyvek a város lakosságának mely és milyen nagy részéről tartalmaznak információt, milyen társadalmi folyamatokat tükröznek, hogyan kombinálhatók a különböző anyakönyvek adatai, milyen kér-