Bácskai Vera: Városok és polgárok Magyarországon I. - Várostörténeti tanulmányok 9/1. (Budapest, 2007)

Társadalmi összetétel - társadalmi mobilitás a fővárosban

sejtetik, hogy a házassági kapcsolatokban a legzártabbnak a kézművesek, a legmobilabbnak a kereskedők mutatkoznak. Foglalkozási, s még inkább személyi összetétele alapján ítélve a képviselő-testület nem adhatott új irányt a városvezetésnek. Tevékenységének - határozatai, állásfoglalásai alapján való - elemzése és értékelése, bármennyire szükséges és érdekes lenne, meghaladja e tanulmány célkitűzéseit és kereteit. Tagadhatatlan azonban, hogy ha e testület és a tanács nem értett is mindenben egyet a kormánnyal, lojális maradt iránta, s többségében nem lett hűtlen a márciusi napok eszméihez, a „forradalom fővárosának" hagyományaihoz. Erről tanúskodik az a tény, hogy a képviselő-testület 247 tagjából mindössze 31-en vettek részt az 1850-5l-ben működő, az abszolutizmust szolgáló községtanácsban.78 Tanulmányok Budapest múltjából, XIX. Budapesti Történeti Múzeum, Budapest, 1972. 283-325. p. 78 Közülük 15 régi választott polgár, 5 az ö rokonuk volt. Rajtuk kívül még 6 kereskedő, 3 iparos, 1 ügyvéd és 1 tisztviselő. A „továbbszolgálók" 77%-a iparos és kereskedő volt.