Bácskai Vera: Városok és polgárok Magyarországon I. - Várostörténeti tanulmányok 9/1. (Budapest, 2007)
Társadalmi összetétel - társadalmi mobilitás a fővárosban
ság összetételéhez képest a kézművesek aránya csekély, a kereskedőké nagymértékben csökkent, ugyanakkor az őstermelők, a ház- és telektulajdonosok aránya emelkedett. Az értelmiségiek aránya itt változatlanul alacsony maradt, míg a tisztviselőké - elsősorban az államiaké -meghatszorozódott.75 Ez az összetétel kétségtelenül hívebben tükrözte a városi felső és középrétegeiben az egyes foglalkozási ágak arányát és súlyát, mint a régi választott polgárságé. 20. táblázat A budai választott polgárság és a képviselő-testület foglalkozási megoszlása Foglalkozási ág A választott polgárság A képviselő-testület Foglalkozási ág tagjainak Foglalkozási ág száma %-a száma %-a Őstemielő 5 7,4 19 11,4 Kézműves 37 54,3 78 46,6 Kereskedő 14 20,6 18 10,8 Vendéglátó 1 1,5 2 1,2 Tisztviselő 1 1,5 14 8,4 Ügyvéd 1 1,5 3 1,8 Egészségügy 3 4,4 5 3,0 Tudós _ _ 1 0,6 Mérnök — — 1 0,6 Egyéb 1 1,5 _ _ Tisztviselő, értelmiségi összesen 6 8,9 24 14,4 Nemes, katonatiszt 2 2,9 2 1,2 Háztulajdonos magánzó 3 4,4 23 13,8 Ismeretlen foglalkozású _ _ 1 0,6 Összesen 68 100,0 167 100,0 75 A választott polgárság névsora BLASKOVICS é. n. [1848], 123. p. A képviselő-testület tagjai: BFL. Közgyűlési iratok. A foglalkozási megoszlás adatai némileg eltérnek a BARACZKA ISTVÁN Budafőváros első törvényhatósági közgyűlésének megalakulása. 1848. c. tanulmányában közölt adatoktól. 0 ugyanis elsősorban a választóképesség igazolásául szolgáló összeírás adatait vette alapul, s ezeket egészítette ki néhány esetben a polgárkönyv bejegyzéseivel. A választóképesség igazolásául benyújtott adat azonban nem mindig esik egybe a keresőfoglalkozással. Az 1848. évi címtár segítségével számos ház- vagy telektulajdonosként megjelölt foglalkozását sikerült tisztázni.
