Bácskai Vera: Városok és polgárok Magyarországon I. - Várostörténeti tanulmányok 9/1. (Budapest, 2007)
Társadalmi összetétel - társadalmi mobilitás a fővárosban
tartalmazó, előre készített szavazólapot kellett elhozniuk, a szétosztott ajánló névsort nagyobb fejtörés nélkül lemásolhatták - vagy lemásoltathatták. S míg a radikálisok jelöltjeiből mindössze kettőt, a Pester- Zeitungban közölt névsorból is csak négyet, addig a „hivatalos ajánlólistáról" kilencet választottak meg. (Egyedül Kasselik András ügyvéd bukott ki.) A választás ilyen kimeneteléhez az is hozzájárult, hogy a tanács a tisztújítás színhelyéül az Üllői úti laktanyátjelölte ki, mely a Bel- és Lipótvárostól igen messze esett, s ezért az itteni választóknak nem mindegyike ment el szavazni, 7 ezzel szemben „a Ferenc és Józsefvárosiak tömegesen jöttek, illető bíróik, utóbbiak Podmaniczky János vezérlete alatt..." zászlókkal és zeneszóval, s a külvárosban a választást követő napokban is állandóan voltak kortesmenetek.58 Az ilyen körülmények között megválasztott jelölő választmány59 összetételével a városi vezetők elégedettek lehettek. A radikális jelöltek közül csak Beliczay és Molnár került be; tízük közül mindössze négyen voltak az Ellenzéki Kör tagjai.60 De sokkal jellemzőbbek rájuk azok az adatok, amelyek elárulják, hogy milyen szoros szálak fűzték őket a pesti régi vezető családokhoz. A tíztagú választmányból hárman a választott polgárságból kerültek ki, hatan pedig már 1847-ben az 51 közvetlen választó közé tartoztak. (Utóbbiak közül kettő egyébként rokoni kapcsolatban állt a választópolgárság egyes tagjaival.) A bizottmány egyedüli olyan tagja, akinek a régi városi vezető réteghez fűződő kapcsolatai ismeretlenek, Kendelényi Károly ügyvéd.61 A választmány tagjainak foglalkozási megoszlása a következőképpen alakult: 5 kézműves, 2 kereskedő (bizonyos mértékig hozzájuk számítható a tímár-bőrkereskedö családi kapcsolatokkal rendelkező Staffenberger István volt szószóló is), két ügyvéd és egy háztulajdonos. Mind személyi, mind foglalkozási összetételük elegendő biztosítékot nyújtott arra, hogy a város vezető köreinek megfelelő jelölteket fognak állítani. Tartanivalójuk legfeljebb Tóth Gáspártól lehetett. A választmány ilyen összetétele még a Pester Zeitung cikkíróját is aggodalommal töltötte el. Az 1848. június 16-i számban a következőket olvashatjuk: „Még mindig a választmányi választás folyik,62 de az eddigiekből megállapítható, hogy aggódásra van ok. A külvárosok kompakt többséggel lépnek fel, míg a belvárosban megoszlanak a szavazatok. így már a választmányba is olyan jelöltek kerültek, akiknél nem érzünk garanciát arra, hogy a jelölés során ne csúszhassanak be a régi rendszer emberei. Pozsony, Eperjes, Nagyszombat korteshadjáratai azt eredményezték, hogy a reakció... győzelmet aratott az értelmiség felett. Nagy kár lenne, ha a fővárosban is ez történne. A Bel- és Lipótváros választóinak egységesebben kellene fellépnie..."63 57 Március Tizenötödike, 1848. 85. sz., június 22. 340. p. A választás utolsó napjaiban, a jegyzők, az ügyész és egyéb tisztviselők választásakor a szavazatok számából ítélve mintegy 1500-an vehettek részt. Pester Zeitung, 1848. 700. sz., június 20.3702. p. 58 Radicallap, 1848. 11. sz. 42. p.; 15 sz. 57. p. 59 A választmányba a következők kerültek (zárójelben a rájuk adott szavazatok száma): Nádossy István kereskedő (1959), Staffenberger István volt szószóló (1878), Tóth Gáspár szabó (1789), Halbauer János kereskedő (1746), Molnár Mihály kádár ( 1745), Steindl Ferenc asztalos ( 1545), Rumbach János serfőző ( 1505), Kendelényi Károly ügyvéd (1336), Beliczay Imre mézeskalácsos (1133), Borsody András háztulajdonos (941). 60 Beliczay, Nádossy, Molnár és Tóth. Lásd az Ellenzéki Kör tagnévsorait. MOL R. 151. 61 Kendelényit már a 6. helyen-egyébként Rottenbillerrel azonos számú szavazattal - már 1847-ben is a polgári választók követül jelölték, de Kendelényi ekkor, a választott polgárság 1849. október 19-i ülésén kérte jelölésének visszavonását. P. A választott polgárság üléseinek jegyzőkönyve. 1847. október 9. és 19. 62 A Ceccopieri ezred lázadása miatt a polgárőrség tagjai nem jelenhettek meg a választáson, így a szavazás több napig elhúzódott. 63 Pester Zeitung, 1848. 697. sz., június 16. 36. p.
