Bácskai Vera: Városok és polgárok Magyarországon I. - Várostörténeti tanulmányok 9/1. (Budapest, 2007)

Társadalmi összetétel - társadalmi mobilitás a fővárosban

különbség nem haladja meg az egy évtized alatt várható átalakulás arányait; a közlekedés területén mutatkozó jelentős különbség nyilván a vasúthálózat kiépülésével függ össze. A keresőfoglalkozást űzők természetesen a keresőképes korú férfi lakosságnak csak bizonyos hányadát tették ki. A keresőképesség korhatárát nehéz lenne meghatározni; 1857-ben 1891 14 éven aluli (e korcsoport 10%-a) űzött valamilyen foglalkozást, s feltehetően a 6639 15-20 éves kereső között is jócskán akadt 17 éven aluli. A lélekösszeírásban kimutatott nagykorú férfiak és a népösszeírásban kimutatott 17 éven felüli férfiak számában mutatkozó jelentős eltérés feltehetően éppen abból adódik, hogy az előbbiben a keresőfoglalkozást űző 17 éven aluliakat is a nagykorú férfiak közé sorolták. A lélekösszeírásban kimutatott 33 800 nagykorú férfi az összlakosságnak 33, a férfiaknak 65%-át tette ki; hasonló arányt tapasztalunk a kereső és keresőképes kom férfiaknál (a nem kereső 14 éven aluliak és a tanulók leszámításával) 1857-ben: az összlakosságnak 36, a férfiaknak 72%-át tették ki. Az eltérés összhangban van a 17 éven felüliek számának fentebb kimutatott nagyarányú növekedésével, illetve a 17 éven aluliak számának csökkenésével. Ha tehát a nagykorú férfiaknak az 1847/48. évi lélekösszeírásban kimutatott számát a kereső és keresőképes kom férfiak összesített számának fogadjuk el, a keresőfoglalkozást nem űzők számát 1848-ban 6320-1800-ra becsülhetjük. Ez esetben a felnőtt férfiak foglalkozási tagolódása a következőképp alakul: 8. táblázat A kereső és keresőképes korú férfiak százalékos megoszlása 1848-ban és 1857-ben Foglalkozási ág 1848 1857 1 par 32,5—41,1 43,0 Kereskedelem 6,5-8,9 10,7 Vendéglátás 4,1-4,4 5,6 Szállítás, közlekedés 1,5-1,8 2,3 Értelmiségi, tisztviselő, szabadfoglalkozású 5,4-6,6 7,3 Alkalmazott, napszámos, szolga 30,5-30,6 18,7 Őstermelő 0,9-1,0 1,6 Kereső foglalkozás nélküli 18,7-5,3 10,8 Összesen 100,0-100,0 100,0 A becsült számok nagyobb értékeihez tartozó megoszlás mutat nagyobb hasonlóságot az 1857. évihez, ebből azonban messzemenő következtetéseket nem vonhatunk le, s a további elemzésben mindkét szélső értéket figyelembe vesszük. Az egyes foglalkozási ágakban működőknek a becsült számához viszonyítva a választói névjegyzékben szereplők az alábbi arányban képviselték az egyes foglalkozáscsoportokban működőket:23 23 A kézműveseknél, kereskedőknél és a vendéglátóiparban a feltehetően csak nagyon kevés-polgárjoggal vagy ingatlantulajdonnal rendelkező-választóképes legényeket, illetve alkalmazottakat nem vettük figyelembe.