Bácskai Vera: Városok és polgárok Magyarországon I. - Várostörténeti tanulmányok 9/1. (Budapest, 2007)
Városházlózat-vizsgálatok
funkciót is betöltött. Rajtuk kívül még további 10-15 településről tételezhető fel kézműveseik vagy kereskedőik nagy száma alapján bizonyos gazdasági központi szerepkör, ezeket azonban most nem vesszük figyelembe. A 114 korlátozott funkciót betöltő település négy csoportba sorolható. Az első kettőbe az az 57 település tartozik,25 amelyek a vásártartáson kívül még egyéb, többnyire uradalom igazgatási és forgalmi központi szerepkört is elláttak. Közülük 6 (Báta, Bátaszék, Pécsvárad, Siklós, Simontornya, Szigetvár) kereskedelmi szerepköre a kortársi megítélés szerint jelentősebb volt, kettő pedig - Csáktornya és Marcali -, amelyet egy település piachelyének vallott, csekély vonzásterülettel is rendelkezett. E 8 települést a központi szerepkört betöltő falusias települések első, a többi 49-et a 2. csoportjába soroltuk (3-4. hierarchikus csoport). A 49 település közül 40 uradalmi központ volt, 6-ban (Alsólendva, Babócsa, Berzence, Iharosberény, Sümeg, Szöllösgyörök) posta is működött, Csurgón pedig gimnázium. Az uradalmi központi funkciót be nem töltő települések közül Istvándin, Légrádon, Lövőn, Tapolcán és Zalabéren posta, Nedelicsén harmincadhivatal működött, Perlakon pedig sóház volt. A 3. csoportot (5. hierarchikus csoport) az a 26 vásártartási joggal rendelkező település (közülük 23 volt oppidum) alkotta, amelyek a piacfunkción kívül semmi egyéb központi szerepkört nem töltöttek be. Végezetül 32 piacfunkcióval nem rendelkező, de egyéb korlátozott központi szerepkört betöltő települést a 4. csoportba (6. hierarchikus csoport) soroltunk. Közülük 15 uradalmi központ volt, 15-ben posta, egyben harmincadhely, egyben - Gyönkön - pedig algimnázium működött. E települések egyike sem volt oppidum. A településhierarchia különböző szintjén elhelyezkedő települések főbb jellemzőinek összehasonlítása - ha megnyugtató magyarázatot nem ad is -, némi fényt vet eltérő jelentőségük és szerepük okaira. A településhierarchia különböző szintjén elhelyezkedő, központi szerepkört betöltő települések főbb mutatói Hierarchikus csoport Átlagos népességszám A népességnövekedés aránya 1787-1828 A központi funkciók átlagos pontszáma Mesterségek átlagos száma Ezer főre jutó kézművesek száma Legényt tartó mesterek aránya Ezer főre jutó kereskedők száma 1. Városok 8300 149,7 12,2 50 54,0 33,1 3,5 2. Városias szerepkörűek 5200 145,0 6,3 38 33,7 22,2 6,2 3. Központi szerepkörű falvak 2500 119,4 2,2 27 40,4 23,4 3,2 4. Központi szerepkörű falvak 1300 114,0 1,3 9 17,7 8,5 1,0 5. Központi szerepkörű falvak 1200 118,7 _ 4 8,0 9,2 0,9 6. Központi szerepkörű falvak 780 121,1 1,0 2,5 5,7 7,0 1,8 25 Lásd a Függelékti.