Bácskai Vera: Városok és polgárok Magyarországon I. - Várostörténeti tanulmányok 9/1. (Budapest, 2007)
A mezőváros problematikája
Miskolcon a bírói hatalom 1376-ban és 1381-ben bizonyos Arnoldus kezében volt. Talán az 1376. évi esküdt, Mathias de Nova civitate is azonos volt az 1381-ben csupán Mátyásként említett esküdttel.39 Miskolc bírái jómódú polgárok voltak: az 1453. évi bíró, Pető János több ízben is ajándékozott szőlőket a diósgyőri pálosoknak,40 az 1501. évi oklevélben bíróként említett Fülep Tamás háza pedig a piactéren állt. Talán nem túl merész rokonát gyanítani az 1467. évi Fülöp fia Balázs bíróban, feltételezve, hogy a Fülöp név lassan családnévvé vált. Fülep Tamás egyébként 1503-ban is esküdt volt, Olajos Gergellyel együtt, kinek háza szintén a piactéren állt, egyben malomtulajdonos is volt, s mindkét ingatlana után adómentességet élvezett.41 Szikszó mezőváros 1406-ben említett 10 esküdtje közül 1408-ban 6 viseli újból e tisztséget, egyikük - Henning László - ekkor már bíró.42 1408-ból két másik oklevél maradt fenn, az egyik június 2-i, a másik október 15-i keltezésű. A bíróválasztás e két időpont között zajlott le, s így az elsőben Faber Miklós, a másodikban Henning László szerepel bíróként. Az esküdtek közül kilencnek a neve azonos.43 Nincs kizárva, hogy az 1484-ben bíróként említett Henning (Hennegh) Dyák János a század eleji, a város vezetésében szerepet játszó Hennegh vagy Henning család leszármazottja volt.44 Debrecenben Tar András kereskedő 1489-ben és 1509-ben, Kölese Tamás 1511-ben és 1512-ben, Szűcs László 1524-től 1527-ig folyamatosan ült a bírói székben. Domonkos Pál és Erős Lőrinc 1489-ben és 1509-ben, Szűcs Tamás 151 l-ben, 1524-ben, 1527-ben és 1534-ben, Högye László pedig 1527-ben és 1535-ben szerepel az esküdtek között.45 Gyulán Oláh János 1522 és 1528, illetve 1532 és 1535 között szinte folyamatosan viselte a főbírói tisztet.46 Az 1514-ben felsorolt lippai esküdtek neve közül 1520-ban hárommal, 1522-ben kettővel, 1525-ben pedig eggyel találkozunk újra.47 Wad Tamás 1514-ben bíró volt, 1525-ben neve az esküdtek között szerepel. Corrigator Ferenc, Aurifaber Gáspár és Kalmár Pál 1514-ben és 1525-ben, Lesig Ferenc 1514-ben, 1520-ban és 1524-ben volt esküdt. Az 1520. évi bíró Faber Péter 1525-ben az esküdtek között szerepel. Danchal János és Szabó Miklós szintén két egymást követő alkalommal viselte az esküdti tisztséget. Szórványos adatok fényt vetnek a lippai esküdtek vagyoni helyzetére is. Az 1514-ben esküdtként említett Dok György feltehetően azonos egy adásvételi szerződésben malomtulajdonosként feltüntetett Dóka Györggyel.48 A kétszer is esküdtként említett Kalmár Pál háza a belvárosban, a piactér közelében állt. A szomszédos házat kereskedötársa vagy talán rokona, Kalmár Miklós lakta.49 Egy másik esküdt, Cseri Tamás malomtulajdonos volt, Lesig Ferenc pedig több szőlővel rendelkezett.50 A példákat más városok történetéből vett adatokkal még szaporítani lehetne, de úgy érezzük, felesleges lenne. Bár a mezővárosi kiváltságok szigorúan kimondják, hogy a város veze-39 SZENDREI 1890. III. 63-65. p. 40 Dl. 15 731, 15 269, 15 547. 41 SZENDREI 1890. II. 64., III. 89., 129-131., 103. p.; Dl. 17 352,48 346. 42 ZSO. 11.4465, 6368. sz. 43 ZSO. II. 6123, 6368. sz. 44 IVÁNYI 1910.1. 346. p. 45 SZŰCS 1871.1. 156., 100-102. p. 46 MOL Fényképmásolatok... Br. Lit. 1056/21., 1057. MOL Filmtár. BA. 10 672. doboz. Br. Lit. 1036/1., 861 1. doboz. Br. Lit. 1226/7. 47 Dl. 38 454,38 462,38 467. 48 Dl. 38 454. 49 Dl. 38 462. 50 Dl. 38 454.
