Varga László: A csepeli csoda. Weiss Manfréd és vállalata a Monarchiában - Várostörténeti Tanulmányok 15. (Budapest, 2016)
I. Állami ipartámogatás a dualizmus korában - 5. Az 1907. évi 3. törvénycikk. Más út-kiút?
I. Állami ipartámogatás a dualizmus korában 95 A nemzetiségellenes kirohanásokra Hodza és Maniu válaszolt. Hodza elutasította a kormány álláspontját, amely szerint a törvényjavaslat nemzeti kérdés, és el nem fogadása hazafiatlanság. „Ha valaki egy törvényjavaslatot nem fogad el, azért az illető ellen a hazafiatlanság vádját kovácsolni nem parlamentáris eljárás. És nagyon jól tudom, hogy Önök között is meg voltak és most ébredeznek a gazdasági ellentétek és itt is vannak urak, akik azt mondják, hogy ez a javaslat a zsidó nagyipar támogatására szolgál.”264 Végül Nagy György265 Maniu felszólalására hivatkozva javasolta, hogy az államellenes magatartás is legyen kizáró ok a kedvezmény megadásánál.266 Az ipartámogatás és a szociálpolitika közötti összefüggés, ha fel is merült, nem váltott ki szélesebb visszhangot. A törvényjavaslat ugyan magában foglalta a munkáslakások építésének támogatását, de ez aligha szolgálhatott átfogó szociálpolitika alapjául. Hodza rá is mutatott ennek felemásságára: „Azt hiszem a törvényjavaslatnak ez a rendelkezése nem a munkások érdekében, hanem a t. nagyiparosok érdekében készült. Ez a szakasz egyenesen a vállalkozónak a tulajdonjogához köti azt a kedvezményt, amelyet szociális szempontból nem a háztulajdonos, hanem a munkás személyéhez kellene kötni. Én azt hiszem, hogy ez a szakasz tág ajtót fog nyitni a legkülönbözőbb visszaélésekre, és attól tartok, hogy újabb súrlódási felületet teremt a munkások és a munkaadók között és a munkásoknak lesz új okuk a szociális küzdelmek felvételére.”267 Mezőfi Vilmos268 a szubvenciók megadását bizonyos szociális előfeltételek biztosításához kívánta kötni (munkaidő és munkabér egyeztetése a kormánnyal).269 Bár a vita különbözött a korábbi törvényjavaslatok vitáitól és az érdeklődés is nagyobb volt iránta, az iparfejlesztés érdemi kérdései alig kerültek napirendre. Mérséklődtek az agrárius ellenvélemények is, ami elsődlegesen a koalíció összetételével magyarázható. Emszt Sándor270 a Néppárt nevében csak a javaslat túl gyors letárgyalását kifogásolta.271 264 KN 1906. október 24. 265 Nagy György jogász, költő 1906-1910 között országgyűlési képviselő, 1910-ben Hódmezővásárhelyen ügyvédi irodát nyitott. 1911-ben alapító tagja volt a két évvel később feloszlatott Országos Köz- társasági Pártnak. 1918. november 16-án ő olvasta fel a köztársaság kikiáltásáról szóló nyilatkozatot az Országházban. 266 KN 1906. november 8. 267 KN 1906. október 24. 268 Mezőfi Vilmos gyorsíróként, újságíróként dolgozott, belépett a szociáldemokrata pártba, majd szembefordult a pártvezetéssel, kizárása után megalapította a Magyarországi Újjászervezett Szociáldemokrata Pártot, amelynek képviselőjeként 1906-1910 között az országgyűlés tagja volt. 269 KN 1906. november 7. 270 Emszt Sándor felszentelt pap, újságíró volt. 1901-ben a Katolikus Néppárt programjával lett először országgyűlési képviselő. 1908-tól a Katolikus Népszövetség vezetője. 1918-ban megalakította a Keresztény Gazdasági és Szociális Pártot. A 30-as években több kormányban is miniszter volt. 271 KN 1906. október 20.
