Varga László: A csepeli csoda. Weiss Manfréd és vállalata a Monarchiában - Várostörténeti Tanulmányok 15. (Budapest, 2016)
I. Állami ipartámogatás a dualizmus korában - 4. Az 1899. évi 49. törvénycikk. Visszalépés
I. Állami ipartámogatás a dualizmus korában 85 5. táblázat Az 1900-1906 között iparfejlesztésre fordított összegek megnevezés 1900 1901 1902 1903 1904 1905 1906 kiutalás 1,493.666 1,854.135 2,196.968 2,418.930 2,813.880 2,128.059 2,831.384 ebből gyáripar 507.000 635.085 1,134.066 1,297.436 1,647.115 1,278.236 1,742.105 kisipar 612.351 710.772 589.550 783.223 802.468 409.328 551.408 háziipar 118.085 203.655 273.227 280.575 281.874 144.707 186.107 Hegedűs Sándor kereskedelmi miniszter már 1889. július 22-én leiratban értesítette az Országos Iparegyesületet a belügyminiszterrel folytatott tárgyalásairól annak érdekében, hogy a törvényhatóságok ipari beszerzéseiknél a hazai ipart részesítsék előnyben. Széli Kálmán rendelettel szólította fel a törvényhatóságokat, városokat és községeket, hogy hozzanak határozatot a hazai ipar elsőbbségének biztosításáról.213 A rendelet jelentéktelenségét mutatja, hogy a törvényhatóságú városok ipari beszerzése nem egészen 3 millió koronát tett ki ebben az időben, ennek harmadát a főváros jelentette. A vármegyék ipari beszerzése ugyanakkor alig haladta meg a 4 millió koronát, ezek közül 12 megyéé pedig a 20 000 koronát sem érte el ugyanakkor, amikor az állami vasgyárak ipari megrendelései 10 millió korona körül mozogtak.214 Gazdasági szempontból hasonlóan jelentéktelennek kell ítélnünk Wlassics Gyula215 vallás- és köz- oktatásügyi miniszternek azt az 1900 nyarán hozott rendeletét, amelyben utasította az összes felső-, közép- és elemi iskolát, hogy kizárólag magyar gyártmányú füzeteket és egyéb iskolaszereket használjanak.216 A gyakorlati megvalósulás korlátáit jelzi a komáromi gázmű ügye. A város a létesítéshez pályázatot hirdetett, majd végül nagy felháborodást kiváltva a magyar ajánlatoknál kedvezőtlenebbet adó osztrák cégnek biztosította a megrendelést.217 Az ilyen és ehhez hasonló esetekhez járultak a különböző visszaélések, baklövések. így például az épülő országház villamosvezetékeinek beszerzésére hirdetett pályázaton a legolcsóbb ajánlat egy német cég budapesti fiókjától érkezett, de ezt a hazai ipar pártolására hivatkozva elutasították. Végül a rendelést jóval drágábban egy olyan budapesti cég kapta, 213 Magyar Pénzügy, 1899. 32. sz. 214 Л közszállítások ügye 1. 1904-1905. 75—84. p. 215 Wlassics Gyula jogtudós, 1886-tól az MTA levelező, 1892-től rendes tagja volt. A Wekerle-kormány bukását követően a Bánffy-kormány vallás- és közoktatásügyi minisztereként ő vitte végig a még hátralévő egyházügyi törvényeket. 216 Magyar Pénzügy, 1900.28. 217 Magyar Pénzügy, 1901.27.
