Varga László: A csepeli csoda. Weiss Manfréd és vállalata a Monarchiában - Várostörténeti Tanulmányok 15. (Budapest, 2016)
I. Állami ipartámogatás a dualizmus korában - 2. Az 1890. évi 13-14. törvénycikkek. Egységes koncepció
50 I. Állami ipartámogatás a dualizmus korában Ennek jelentőségét mutatja, hogy a minisztérium hazai beszerzéseinek értéke 1894-ben 38 millió korona volt.111 A közszállítások rendezése különösen a gépgyártásban éreztette kedvező hatását, és meggyorsította az iparág fellendülését, miután az állami kedvezményekben részesülő vállalatoktól is megkövetelte a hazai beszerzést. A közszállítások terén az 1897. évi 20. törvénycikk 38.§-a törvényerőre emelte és pontosította az említett 1891. évi 29. minisztertanácsi határozatot. A hadseregszállítás kérdése azonban változatlanul megoldatlan maradt, de nem a kormány passzivitása miatt, hanem sokkal inkább azért, mivel a magyar ipar nemcsak verseny-, de szállítóképes sem volt. Baross, szakítva elődeinek gyakorlatával, figyelemmel kísérte a hadseregszállításokat, de jelentős változást ő sem érhetett el. A közös hadsereg bakancsrendelésénél például hiába sikerült biztosítani a kvótát a magyar ipar számára, a megrendelés negyedére nem is érkezett ajánlat, a 193 pályázó közül csak 81 vett rész a szállításban, s a kész bakancsoknak alig harmada volt kifogástalan.112 A delegáció hadügyi albizottsága által kiküldött különbizottság ugyanakkor tévesen arra a megállapításra jutott, hogy a magyar ipar megfelelő arányban részesül a ruházati és bőrrendelésekből.113 így éppen az ezt követő évben az öt évre megrendelt „calicot- (kartonszövet) és lenvászonszükségletből” a magyar ipar nem egészen 23%-kal részesedett.114 A kilencvenes évek elején a haditengerészet rekonstrukciójánál Witkowitz115 szállította a hajópáncéllemezeket, Skoda (Skoda)116 a hajóágyúkat, a trieszti Stabilimento Tecnico117 a hadihajókat, a magyar ipar pedig egyáltalán nem kapott megrendeléseket.118 Ugyanekkor a hazai Weitzer-gyár119 1893-ban eredménytelenül kérte a kereskedelemügyi miniszter támogatását élelmezési szekerek szállításához, a hadügyminiszter a kérést azzal az indokkal utasította el, hogy a szekereket kincstári üzemben kívánja előállítani.120 111 A kereskedelemügyi miniszter jelentése 1893. 530. p. 112 A kereskedelemügyi miniszter jelentése 1893. 264. p. 113 Kübi. 1891. 17. 114 Kübi. 1892. 18. 115 A witkowitzi (Ostrava) vasmű 1828-ban jött létre Rudolf Rainer főherceg részvételével, 1843-ban a Rothschildok birtokába került. Többségi tulajdonukat megtartva a tulajdonosi kör 1873-ban a bécsi Wilhelm von Guttmannal bővült. Mindvégig a Monarchia egyik legjelentősebb nehézipari vállalkozásának számított. 116 A gépgyárat Emst Graf von Waldstein alapította 1859-ben, a gyár irányítását 1869-ben az addigi főmérnök Emil Skoda (Skoda) vette át. Idővel a vállalat az Osztrák-Magyar Monarchia legjelentősebb hadiüzemévé vált. 117 Az 1857/1858-ban alapított vállalat a Monarchia legnagyobb hajógyára volt, amely a haditengerészetnek is szállított. 118 GYOSZKözlemények. 1903. 7. 8. p. 119 Weitzer János Gép-, Waggongyár és Vasöntöde Rt. (Arad). Az osztrák Johann Weitzer 1891-ben alapította meg aradi fiókvállalatát, amely elsősorban vasúti kocsikat gyártott, 1909-től személy- és teherautó karosszériákat is termelt. 120 MNL OL К 232 1893-2-47445.
