Varga László: A csepeli csoda. Weiss Manfréd és vállalata a Monarchiában - Várostörténeti Tanulmányok 15. (Budapest, 2016)
IV. A csepeli gyár - 2. Gyalogsági lőszergyártás. A magyar kvóta kihasználása
IV. A csepeli gyár 199 de béke lévén a megrendeléseket nem fokozhatta. Weiss Manfréd ezt a bizalmat nemcsak szállítóképességével érdemelte ki, hanem töretlen lojalitásával is. így 1908-ban, amikor Franciaországból 20 millió lőszerre kapott megrendelést, visszautasította azt, miután kiderült, hogy valójában szerb megrendelésről van szó, ennek teljesítése viszont nem egyezett a Monarchia külpolitikai célkitűzéseivel. A szerb kormány végül jelentős késedelemmel Belgiumból szerezte be a töltényeket.37 1914 első felében a 8 mm-es éleslőszerek 37,14%-át magyarországi gyárak szállították a Hadügyminisztériumnak, ennek 90%-át pedig több mint egymillió korona értékben Weiss Manfréd. Ezen felül július végéig a Hadügyminisztérium további 65 millió éleslőszert, 7,5 millió céllövedéket és 12 millió gyakorlólőszert rendelt közel 8 millió korona értékben, amelynek egy része a Landwehr számára készült. A világháború előtti években a csepeli gyár nagyobb mennyiségű gyalogsági lőszert gyártott külföldi államok részére is. 1911 végén Weiss Manfréd román lőszerszállítási szerződést írt alá, majd 1912-ben februárban és decemberben ismét komolyabb megrendelést kapott, az utóbbi 8 millió lőszerre szólt. A szükséges lőport változatlanul a Hadügyminisztérium biztosította, a külföldi szállításokhoz azonban mintegy 30%-kal olcsóbban. 1913 áprilisában és májusában Weiss Manfréd újabb 10 millió lőszert exportált, szeptemberben ismét nagyobb szállítmány ment Romániába, októberben pedig Portugál Nyugat-Afrikába.38 Romániába szállítottak töltényhüvelyt is, 1913 júliusában 22,6 tonnát. 1914 januárjában ismét az egyik portugál gyarmatra, valamint Törökországba küldtek lőszert. Februárban 6,5 mm-es lőszer jutott Hamburgon keresztül Por- tugál-Guineába, ebből a típusból májusban Portugália ismét rendelt félmillió darabot. Ezt a mennyiséget a csepeli gyár ebben az időben egy nap alatt állította elő.39 A csepeli gyártelep a gyalogsági lőszergyártás terén a legfelkészültebbek közé számított, s minden szempontból megfelelt egy hagyományos háború követelményeinek. Az, hogy a bekövetkező háború egyáltalán nem tartozott a hagyományosak közé, nem csak Weiss Manfrédot érte váratlanul. 37 ÖStA KA Zst KM MLA 1909 Präs 5-48/20. A vállalat jelentőségét mutatja az Enzensfelder Munitionsfabrik esete is. A cég 1910-ben több veszteséges év után a Kereskedelmi Bankhoz fordult szanálása érdekében. A bank képviselői teljes betekintést nyertek a vállalat üzletmenetébe, közöttük a legfontosabb természetesen Weiss Manfréd volt, szakértőként Wahl Oszkárt és Stem Richárdot is bevonták. Weiss Manfréd átnézte a vállalat szerződéseit, amelyek közül a legjelentősebbet a hirtenbergi lőszergyárral kötötték. Wahl és Stem 1910 áprilisában részletes jelentést készített az enzensfeldi gyár kapacitásáról és az egyes osztályok berendezéséről. 38 Ma Angola. 39 ÖStA KA Zst KM MLA 1911 7A51-2/34-7; 1913 Präs 32-3/7, 1914 7A 12-1/13, 12-5/8, 11-2, 12, 13, 15-1,6, 16, 7PA 18-2/14, 17,4/17, 5/5-1, 5/7, 6/5; MNL OL Z 195 1908-16014; MNLOLZ402 66.
