Varga László: A csepeli csoda. Weiss Manfréd és vállalata a Monarchiában - Várostörténeti Tanulmányok 15. (Budapest, 2016)
III. A csepeli gyáralapítás előzményei - 2. A konzervgyár
III. A csepeli gyáralapítás előzményei 161 2. A konzervgyár A Weiss család térhódítása a monarchia gazdasági életében kezdettől fogva szorosan kapcsolódott a hadsereg megrendeléseihez. Első önálló gyáralapításuknál az 1881. évi 44. törvénycikk által kilátásba helyezett kedvezmények mellett a közös hadigazgatás kezdeményezése bizonyult döntő tényezőnek. A 25. életévét alig betöltő Weiss Manf- réd pontosan felismerte és felmérte, hogy a hagyományos kereskedői tevékenység, még ha az ki is egészül a családban éppen általa meghonosított egyéb vállalkozási formákkal, legfeljebb a korábban elért szint megtartását biztosíthatja. Miközben ingatlanvásárlásokkal biztosította a családi tőke tartalékolását, elhatározta, hogy maga is bekapcsolódik a kibontakozó gründolási lázba. A család malomipari érdekeltségei ellenére sem rendelkezett ipari tapasztalattal, s ez Weiss Manfrédot kellő óvatosságra intette. Végül a konzervgyártás ígérkezett olyan területnek, ahol az említett tapasztalatok hiányát a rendkívül kedvező piaci viszonyok ellensúlyozhatták. Már a korábbi vállalkozási formáknál fény derült Weiss Manfréd rendkívül gyors és biztos döntési készségére, szervezési képességeit azonban a konzervgyár létrehozásának nyomon követésével ismerhetjük meg. Amint arról korábban már szó esett, az ipartámogatásról szóló első törvény 1882. január 1-jén lépett életbe. Ezt követően merült fel a Weiss fivérekben a saját gyáralapítás terve. Kezdetben pusztán az alapítás tényét döntötték el, az új gyárjellegét nem tisztázták. 1882 elején Weiss Berthold és Schachner József7 létesítendő kétszersült- és kekszgyára számára kérte az állami kedvezmények megadását. Ez azt jelentette, hogy a testvérek rövid időre önálló útra léptek. A közös hadügyminisztérium Weiss Manfréd érdeklődésére február közepén javasolta a konzervgyár létesítését. Március elején az állami kedvezményekre vonatkozó kérvény már megjárta a Kereskedelmi Minisztériumot, és március 8-án került döntésre a pénzügyminisztériumhoz. Másnap a VII. kerületi elöljáróság 2078. számú határozatával engedélyezte Weiss Manfréd számára a „szelencékben eltartható húskonzervek” gyártását, mégpedig a Lövölde tér 2. alatt. A hadügyminisztérium javaslata óta tehát mindössze 13 nap telt el, és a gyártás beindításához szükséges legfontosabb okmányok már Weiss Manfréd kezében voltak.37 38 Újabb három hét elteltével indultak Bécsbe az első Weiss-féle gulyás konzervek. Nem tudjuk, hol és miként gyártották őket. Tény azonban, hogy Weiss Manfrédot valóban sürgette az idő. Hiszen abból indult ki, hogy Magyarországon még egyetlen konzervgyár sem létezett, a gazdasági kiegyezés alapján viszont a nem létező magyar konzervgyárakat illette volna a közös hadsereg konzervmegrendeléseinek harmada. Feltehetően tudott arról, hogy vele egy időben a budapesti Böhm Károly szintén meg37 Schachner József a korabeli nyilvántartások szerint pék volt a Nádor utca 15. alatt. 38 MNL OL К 269 1882. 1306/1061; BFL VII.2.e Cg. 2691.
