Bácskai Vera - Gyáni Gábor - Kubinyi András: Budapest története a kezdetektől 1945-ig - Várostörténeti tanulmányok 6. (Budapest, 2000)

Bácskai Vera: Budapest története 1686-1873 - A „névleges" főváros a XVIII. században - A város területének terjeszkedése - városszépítés, várostervezés

hanem az is - mint a XVIII. században a görög kereskedők esetében -, hogy a polgárság veszélyes versenytársaknak tartotta őket. Mint testületen és céhen - és bizonyos mértékben társadalmon - kívüli, marginális elemekre a testületi szabályok nem, vagy nehezebben voltak érvényesíthetők. így nehezebb volt meggátolni a tradicionálistól eltérő, sokszor újító jellegű ipari és kereskedelmi tevékenységüket. Csak a legnagyobb vagyonú, széleskörű gazdasági tevékenységet folytató néhány zsidó nagykereskedőnek sikerült az 1845-ben alakult Nagykereskedői Testület teljes jogú tagjává válnia, ami természetesen nem jelentette egyúttal társadalmi befogadásukat. A város területének terjeszkedése - városszépítés, várostervezés A népesség rohamos növekedése következtében hatalmas mértékben terjeszkedett a beépített terület a korábban mezőgazdaságilag hasznosított terület rovására. Ez elsősorban Pesten figyelhető meg. A külvárosok tovább terjeszkedtek a mai Nagykörút vonalán, szaporodott a házak száma a korábban még gyéren lakott Ferencvárosban, és megjelent az első tervezetten kialakított városrész, a Lipótváros . Habár jogállást tekintve e városrész is külvárosnak számított, lakóházainak és középületeinek méretei, igényes, sokszor művészi kivitelezése miatt soha sem tekintették annak; mielőtt még hivatalos nevét elnyerte volna, a kortársak - és a telekkönyvek is - csak Újváros néven emlegették. Többemeletes házainak egységes építési stílusa, utcáinak egyenes, tervszerű vonalvezetése bizonyos fokig mintául szolgált egy egységes városrendezési koncepció kialakításához. A reformkorra e városrész vált Pest legelegánsabb negyedévé, a gyárosok, nagykereskedők, ügyvédek otthonává, míg északi külső része néhány évtizedre gyárnegyeddé alakult. Budán ez időben a Krisztinaváros terjeszkedése volt a legjelentősebb, fejlődésének gyors ütemét kert- és nyaralónegyed jellege határozta meg. A polgárság új igényeinek jelentkezését jelzi, hogy a budaiakon kívül sok pesti lakos is itt építtetett magának „nyári lakot". A pesti oldal „villanegyede" ezidő tájt a pestiek kedvelt kiránduló-helyére, a Városligetbe vezető fasor kertjeiben és szőleiben alakult ki szétszórtan. A régi, egyre szűkebbnek bizonyuló pesti Belváros, valamint a falusias külsejű külvárosok alapos rendezésre, szépítésre szorultak. 1808-ban a városrendezési tervek kidolgozására és végrehajtására József nádor elnökletével külön bizottság - a Pesti Szépítési Bizottság - alakult. Az első városrendezési koncepció 96