Bácskai Vera - Gyáni Gábor - Kubinyi András: Budapest története a kezdetektől 1945-ig - Várostörténeti tanulmányok 6. (Budapest, 2000)

Kubinyi András: Buda, Pest, Óbuda és környékük 1686-ig - Budapest területének története a budai magyar polgárok egyenjogúsításától a németek kitelepítéséig (1439-1529) - 3.) Igazgatás

Margit legendát. Az óbudai klarisszák hét kódexet másoltak, pontosabban ennyi maradt fenn. A budaszentlőrinci pálos kolostorban állítólag készült magyarnyelvű bibliafordítás is. A vallásos líra egy szép alkotása a pesti ferences kolostor egyik szerzetese, Vásárhelyi András által írt, Szűz Máriához szóló magyarnyelvű verse, amely így fejeződik be: Ezt szerzettek Pestnek városában, Ugyanottan Szent Péter utcájában, Születet után elmúlt időben, Ezerötszáz és nyolc esztendőben. (A pesti kolostor a Szent Péter utcában volt, Vásárhelyiről pedig tudjuk, hogy 1526-ban megölték a törökök.) Közvetlenül a polgársághoz kötődő irodalom nagyon kevés maradt fenn. Ide számítható Magyi János pesti városi főjegyző kódexe, aki az 1490-es években halt meg. Ez tulajdonképpen formuláskönyv, azaz oklevélkészítéshez felhasználható mintakönyv, de Magyi szerencsés módon valódi okleveleket másolt ide, így a legtöbb pesti céhlevél ennek köszönheti fennmaradását. Olvashatunk azonban benne latin verseket, és más jellegű szövegeket is. Megőrizte, pl. Szegedi István deák pesti bíró latin sírversét. Országos jelentőségű szellemi hatása azonban csak a királyi udvarnak volt. A királyi kancelláriában és a kúriában, azaz a bíróságokon működők nem egyszer irodalommal is foglalkoztak. Az uralkodók pedig gyakran hívtak meg külföldi tudósokat, művészeket, akik szintén jelentős hatást gyakoroltak. Itt elsősorban az olasz humanizmus hatását kell említenünk. Erről azonban csak röviden írhatunk, hiszen ez az országos kultúrtörténet része. A királyi udvar Mátyás idejében vált a humanizmus egyik európai központjává. A nagy király olasz udvari íróin kívül, akik közül a történetíró Bonfmit, vagy a Mátyás bölcs mondásait összegyűjtő Galeotto Marziót említhetjük, az Olaszországban tanult, és később a királyi kancelláriában nagy szerepet játszókat említhetjük Vitéz Jánostól a mohácsi csatát leíró 1526 előtti utolsó kancellárig, Brodarics István püspökig. A humanizmus hatását mutatja, hogy a csupán a sárospataki városi iskolában tanult Szálkai László esztergomi érsektől is maradt fenn latin nyelvű humanista költemény. Egy másik csoportot képeztek a királyi kúria főként köznemesi származású jogászai. Latin műveikben a köznemesség ideológiáját képviselték. A hosszú ideig 63